Egyetlen konkrét elvárás létezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött szerződés szerint: a 3,8 százalékos költségvetési hiány, és ezt az ország be is fogja tartani – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek tegnapi budapesti csúcstalálkozója után. – Hogy ezt miként kell elérni, kizárólag nemzeti felelősség – idézte a távirati iroda a kormányfő szavait. Orbán Viktor szerint ha nem akarjuk, hogy a vasfüggönyt pénzfüggöny váltsa fel, akkor a közép-európai államoknak együtt kell működniük egymással. Donald Tusk lengyel kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón egyetértett magyar kollégájával, mint fogalmazott, a hiánycél megtartása a lényegi kérdés, az ehhez vezető út megválasztása viszont az országok feladata. Tusk szerint a magyar kormánynak bizalomra van szüksége.
Orbán Viktor a tárgyalások megszakadása miatt kialakult helyzetet átmeneti állapotként értékelte a Fidesz frakcióülésén, ahol elmondta: egy fontos kérdésben volt vita az IMF-fel, mégpedig a bankadó összegében. Lapunk tegnap közölt információi szerint a valutaalap küldöttei azt szerették volna elérni, hogy jövőre 200 milliárd forint helyett százat fizessen a pénzügyi szektor. A valutaalap tárgyalóiról Orbán Viktor azt mondta, úgy viselkedtek, mintha a bankok érdekvédelmi szervezetétől jöttek volna. A miniszterelnök ugyanakkor azt is közölte, hogy szerinte az IMF a bankadóról szóló csütörtöki parlamenti szavazásig fog nyomást gyakorolni Magyarországra, ezután konszolidálódni fog a helyzet.
A pénzintézetek egyébként nem egyformán vélekednek a bankadóról. Míg a többség minden követ megmozgat azért, hogy lejjebb alkudja a közterhet, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a hiánycél teljesítése érdekében mindenképp szükség van a bankadóra. Csányi tegnap a Világgazdaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az IMF-nek és az EU-nak nagyobb rugalmasságot kellene tanúsítania hazánkkal szemben. Az általuk szabott feltételekhez ugyanis olyan intézkedéseket kellene hozni, ami már a reálgazdaságot veszélyeztetné – jegyezte meg az OTP-vezér.
A tárgyalások kimenetele sokakat meglepett. A Professzorok Batthyány Körének tegnapi közleményben az áll: a nemzetközi pénzügyi intézmények magatartása elfogadhatatlan, mert durván sérti nemzeti érdekünket és szuverenitásunkat. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szintén állásfoglalást adott ki, amelyben üdvözölték az Orbán-kormány törekvéseit, miszerint a költségvetési deficitet nem a lakosságra és a gyermeket nevelő családokra kívánják hárítani. – A családok az utóbbi években fokozottan viselték az előző kormány rossz gazdaságpolitikájának terheit, ezért ők tovább nem terhelhetők. A kormány lépéseit a családok védelmének tekintik.
Vannak ugyanakkor olyanok, akik egészen más nézőpontból közelítik meg az IMF-tárgyalások kérdését. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök internetes naplójában tegnap a reformokat kérte számon a három hónapja kormányon lévő kabineten. A volt kormányfő, akinek miniszterelnöksége alatt hazánk egyszer sem teljesítette a költségvetési célokat, azért tett szemrehányást, mert véleménye szerint a kormány azzal a céllal szeretett volna magasabb deficitet kialkudni az IMF-től, hogy ne kelljen reformokat végrehajtania.
Az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter is megszólalt. Az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájának kulcsembere a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy szerinte a valutaalap azért szakította meg a tárgyalásokat, mert az új kormány nem hajlandó a kiadáscsökkentésre és a szerkezeti reformok végrehajtására. Ugyanakkor a baloldal egy része egész más véleménnyel van a tárgyalásokról, mint Gyurcsány és Veres. A szocialisták társadalompolitikai tagozatának közleményében az áll, hogy felháborítónak és végtelenül cinikusnak tartják a kormány tárgyalópartnereinek viselkedését.
Mindeközben az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Thomas Mirow tegnap azt közölte, hogy a „magyar vírus” továbbterjedésétől tart, ám egyértelmű különbséget kell tenni a kelet-európai országok között. A bankelnök hozzátette: Magyarország tulajdonképpen jó úton haladt, az új kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások meghiúsulása azonban megrengetheti a pénzpiacokat.
Úgy tűnik, a tőzsde hétfői zuhanása és a forint gyengülése csak a befektetők első reakciójának az eredménye volt. Tegnap a BÉT korrigálta az előző napi esést, a forint árfolyama pedig stabilizálódott, igaz, még nem a múlt heti szinteken. Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a befektetők között jelenleg is bizonytalanság uralkodik Magyarországot illetően, ám a hétfői sokknak már vége, a piacok tegnap jelentős korrekción estek át. Az elemző szerint a kormány hangsúlyozottan elkötelezett a hiány csökkentése mellett, az ellentétek legfeljebb a jövő évet illetően lehetnek, mivel a deficit mérséklését valamivel lassabb ütemben érné el a kabinet, mint azt az IMF szeretné. Barcza György szerint a befektetőket elsősorban az érdekli, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat egy ország, és nem az, hogy milyen megállapodása van a valutaalappal. – Márpedig jó gazdaságpolitikát az IMF nélkül is lehet csinálni – jegyezte meg a szakember, aki szerint az ország a tárgyalások megszakadása ellenére kilábalóban van a válságból.
Lapunk tegnapi számába hiba csúszott, amiért olvasóink elnézését kérjük. Az IMF Magyarországon járt küldöttségének közleményében, nem pedig a monetáris tanács július 19-i közleményében szerepel a következő mondat: „Nehéz döntések meghozatalára lesz szükség a bevételi oldalon és a kiadási oldalon egyaránt.” Eszerint nem a monetáris tanács szorgalmazta a további megszorításokat, hanem a valutaalap.
origo.hu
Így fog kinézni a parajdi sóbánya ha elönti a víz
