Információink szerint a külföldi beruházók hazánkba telepedéséért dolgozó, állami tulajdonban lévő társaság üzleti titokra hivatkozva tagadta meg az együttműködést a Központi Nyomozó Főügyészséggel, így kérésre sem adta át a kaszinókomplexum megvalósíthatósági tanulmányát. A sukorói üggyel kapcsolatban a több vezetőváltáson átesett ITDH volt vezérigazgatója, Rétfalvi György megkeresésünkre tegnap arról számolt be, hogy komoly szakmai viták alakultak ki a társaság, illetve a gazdasági tárca vezetői – ezen belül Varga István miniszter és Mester Zoltán szakállamtitkár – között. Mint mondta, többek között ez vezetett oda, hogy a tárca kikezdte a személyét, majd mindenféle vizsgálatokat rendeltek el a szervezetnél, amelyek eredményére hivatkozva végül idén januárban elbocsátották.
*
Rétfalvi György emlékeztetett: az akkori kabinet egyedi kormánydöntéssel támogatott befektetésként kezelte a sukorói kaszinóépítési tervet, s több mint két és fél milliárd forintot ítélt oda az izraeli–amerikai beruházóknak. – Az ITDH-nak az ügyben így gyakorlatilag csak titkársági feladatai voltak, lényegében elő kellett készítse az ehhez szükséges szerződéseket – tette hozzá Rétfalvi, aki szerint az általa vezetett ITDH időben jelezte a szaktárcának: nem értenek egyet a projekttel. Indokolásában az állami cég azzal érvelt, hogy a rendelkezésre álló szűkös forrásokat ingatlanfejlesztések helyett inkább munkahelyteremtő befektetések ösztönzésére kellene fordítani, erre ugyanis alig jut pénz. Emellett Rétfalvi azért sem tartotta támogathatónak a sukorói beruházást, mert a befektetők egy 200 milliárd forintos fejlesztési tervvel álltak elő, amihez képest annyira elenyészőnek tűnt a 2,5 milliárd forintnyi közpénz, hogy az érdemben nem befolyásolhatta a külföldiek végső döntését.
Figyelemre méltó, hogy míg az akkori kormányzati kommunikáció rekordbefektetésről beszélt, az ügyben illetékes ITDH egyetlen alkalommal sem vehetett részt a befektetőkkel folytatott kormányzati tárgyalásokon, fontos dokumentumokat sem kaphatott kézhez, s lényegében minden információtól el volt zárva. Nem úgy az ITDH-n belül működő, egyedi kormánydöntéssel támogatott befektetések osztálya, amely a gazdasági tárcától került át a társasághoz, ám ott is lényegében önállóan végezhette munkáját. Ennek az irodának a vezetője Kóka János korábbi gazdasági miniszter felesége volt. Feltételezhetően ez az iroda kapta meg a külföldi beruházók által leadott megvalósíthatósági tanulmányt, aminek átadását az elmúlt hetekben megtagadta az ITDH.
Megkeresésünkre Budai Gyula, a sukorói ügy feltárásával is foglalkozó miniszterelnöki megbízott tegnap elmondta: a héten találkozik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatójával, mégpedig éppen azért, hogy áttekintsék a pénzintézethez tartozó ITDH-nál most zajló vizsgálat eredményét.
Mint ismert, miután az ITDH átkerült a fejlesztési bankhoz, a múlt héten teljes vezetőcserét hajtottak végre, és elkezdték az átadás-átvétel folyamatát. Ennek során úgy tudjuk, főként a kiemeltnek nyilvánított állami beruházások dokumentációit igyekeznek áttekinteni. A napokban éppen Budai Gyula sajtótájékoztatóján derült ki, hogy az ügyészség idáig számos iratot nem kaphatott meg, mivel az állami hivatalok nem bizonyultak együttműködőnek. Az ügyészségnek múlt héten átadott iratok tanúsága szerint a Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök társaságában lezajlott parlamenti megbeszélést követően, 2008 elején arra utasították miniszteri szinten a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy hajtsa végre a botrányos csereszerződést. A levelet, amiből ez kiderült, az MNV Zrt. felügyeletét ellátó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke, Nagy János írta, válaszul Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter számon kérő megkeresésére. A Budai Gyula által bemutatott dokumentumra Gyurcsány Ferenc titkársága közleményben reagált. Eszerint a volt kormányfő sem formálisan, sem informálisan nem vett és nem is vehetett részt a vagyonkezelő döntéseiben, konkrét ingatlancserékről soha senkivel nem tárgyalt, ilyeneket nem támogatott és ilyen utasítást sem adott.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében, miután 2008. év végi tényfeltáró cikksorozatunk nyomán Budai Gyula feljelentést tett az ügyben.
A sukoróiként elhíresült ügyben az állam egy hetvenhektáros, a Velencei-tó partján fekvő területet cserélt el Joav Blum magyar–izraeli állampolgárságú magánszeméllyel, két gyümölcsösként nyilvántartott területért. A Gyurcsány-kormány ezt követően, utolsó ülésén még kiemelt állami beruházásnak nyilvánította a tervet. A nyomozás során a vagyonkezelő egykori vezetőit és Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatta ki a vádhatóság, amely megállapította, hogy az ügylet miatt az államot csaknem másfél milliárdos veszteség érte.
origo.hu
Századvég: Az egészségügyi dolgozók elégedettek a bérezésükkel, és Magyarországon képzelik el a jövőt
