Meghallgatta az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága tegnap a képviselőcsoportok által javasolt nyolc alkotmánybíró-jelöltet. Bihari Mihály, a Fidesz egyik jelöltje különlegesnek nevezte saját helyzetét, mivel hetvenéves koráig harminc hónapja marad arra, hogy újra betöltse e posztot. A korábban szocialista támogatással megválasztott Bihari felidézte azt a kilenc évet, amelyet az Alkotmánybíróságon (AB) töltött, kiemelve azt a hároméves időszakot, amíg elnöke is volt a testületnek. Kiemelte a kárpótlással, a személyi védelemmel, a közérdekű adatok nyilvánosságával, a legfőbb ügyész interpellálhatóságával, a felsőoktatás autonómiájával és az adórendszerrel kapcsolatos döntéseket. Bihari szerint egy ítélet meghozatalában nem a jobb- vagy a baloldali beállítódás számít, hanem kizárólag az alkotmány. – Az AB döntései sokszor politikai viták eredményeként születtek meg, de nem a politika által meghatározott módon – hangsúlyozta a Fidesz jelöltje. Bihari Mihályt a bizottság 23 tagja – köztük egyedüli szocialistaként Szili Katalin is – támogatta, míg az MSZP három képviselője tartózkodott a szavazásnál.
Stumpf István, a Fidesz másik jelöltje meghallgatása kezdetén kiemelte, hogy örömmel venne részt abban a munkában, amelyben új kihívások elé állítja az AB-t az új magyar alaptörvény. – Meggyőződésem, hogy teljes mértékben megfelelek az alkotmánybírákról szóló törvény szellemének és betűjének – hangsúlyozta a korábbi kancelláriaminiszter. Szerinte ezt egyrészt az állam- és jogelmélet terén, másrészt a jogászi területen nyújtott 25 éves szakmai múltja is bizonyítja. – Ahogy a kancelláriaminiszteri felkérést, úgy az alkotmánybíróit is szakmai kihívásnak fogom fel – mondta Stumpf, aki meghallgatásán azt is bejelentette, hogy megválasztása esetén eleget tesz az összeférhetetlenségi törvénynek, és megválik médiaportfóliójától. A Fidesz által támogatott jelölt a meghallgatáson a leghatározottabban visszautasította „egyes képviselők nyílt vádaskodását”. Ismert, hogy az ellenzéki pártok korábban egységesen azt állították, hogy Stumpf nem felel meg az alkotmánybírákról szóló törvény követelményeinek.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy látta, Stumpf István esetében legjobb szándékkal is csak 12 éves szakmai jogi tapasztalat mutatható fel, szemben a törvény által megkövetelt húsz évvel.
Lamperth Mónika (MSZP) bizottsági felvetésére Stumpf úgy reagált, hogy egyelőre nyitott kérdés, hogy elegendő lesz-e az új alkotmány előkészítésére szánt idő, de nem indulnak a nulláról. – Önök 1994 és 1998 között nagyon sok ezzel kapcsolatos munkát már elvégeztek – tette hozzá.
Mészár Róza, az MSZP jelöltje azt mondta, harminc éve ítélkezik, az elmúlt évtizedekben büntetőügyekkel foglalkozott, ezért feltette magának a kérdést: „Van-e elég bátorságom más jogterületre merészkednem?” Konkrét választ végül nem adott. Zétényi Zsolt, a Jobbik jelöltje kiemelte, hogy meg kell határozni a jelenlegi magyar állam viszonyát a történelmi alkotmányos rendszerekkel. Szerinte a Szent Korona-tan alapvető üzenete, hogy „nem az emberi önkénynek, hanem a törvény uralmának vagyunk alárendelve”. Dienes-Oehm Egon, a KDNP támogatottja azt emelte ki, hogy egyre több európai vonatkozású ügy kerül az AB elé, amely munkájában így jól hasznosíthatná a hazai és európai jogalkotás és öszszeillesztés során szerzett tapasztalatait. Az LMP jelöltjei közül Bándi Gyula a környezetvédelmi ítélkezés, Lehoczkyné Kollonay Csilla a szociális és munkajogi területek, Tóth Mihály pedig a társadalmi kriminalizáció problémáját hangsúlyozta.
Balsai István (Fidesz), az alkotmányügyi bizottság elnöke a meghallgatások után leszögezte, hogy egyik jelölttel szemben sem merülhet fel alkalmassági aggály vagy valamely feltételnek a hiánya.
Az AB tagjait jelölő 15 fős eseti bizottság hétfőn nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki pártok jelöltjeit is alkalmasnak találta, hogy jelöltként hallgassa meg őket az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, majd mindannyian felkerüljenek a szavazólapra.
A Ház holnap dönt az AB két megüresedett helyéről, amihez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ismert, hogy a Fidesz – a KDNP-vel közösen – Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, az MSZP Mészár Rózát, a Jobbik Zétényi Zsoltot, az LMP pedig Tóth Mihályt, Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelölte alkotmánybírónak. Ha a KDNP csütörtökig is fenntartja Dienes-Oehm Egon jelölését, akkor előfordulhat, hogy a kormánypártok összesen három jelöltet állítanak a két posztra.
origo.hu
Retró játékok, amiket csak a mai felnőttek ismernek fel
