Iveta Radicová jobbközép kormánya nem teljesíti a Fico-kabinet által vállalt nemzetközi kötelezettséget, és nem nyújt hitelt Görögországnak, hozzájárul azonban ahhoz, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap létrehozza a pénzügyi biztonsági és stabilizációs alapot, amelynek alapvető célja, hogy megóvja az eurót a külső támadások ellen, garantálva a gazdasági vészhelyzetbe jutott uniós államok fizetőképességét.
A szlovák jobbközép pártok már a választások előtt élesen bírálták Robert Fico kormányát, amiért vállalta, hogy Szlovákia is hozzájárul az euróövezet országai által Görögországnak megítélt 125 milliárd eurós hitelalap létrehozásához, ami a szlovák költségvetést 806 millió euróval terhelte volna. Azt hangoztatták, hogy igazságtalan, ha a lakosságot súlyosan érintő reformokat felvállaló ország saját adósságának növelésével segít a „felelőtlenül osztogató államnak”, különösen akkor, ha a „szegényeknek kell szolidaritást vállalniuk a gazdagokkal”, hiszen „a 300 euróból élő szlovák nyugdíjas rovására ígért támogatást Fico kormánya az 1500 euróból élő görög nyugdíjasoknak”. Ugyan az Európai Bizottság a hét elején megpróbálta meggyőzni a Brüszszelben tárgyaló szlovák kormányküldöttséget a hitel fontosságáról, Radicováék nem változtattak álláspontjukon.
A pénzügyi stabilizációs alapról szóló dokumentumot azonban Szlovákia is aláírja, annak ellenére, hogy létrehozását a felelőtlen kormányoknak nyújtott kapaszkodónak minősítette Radicová kormánya és rossz megoldásnak tartja. Az Európai Bizottság azt szerette volna, ha Szlovákia a dokumentumot legkésőbb július végéig aláírja, ezt azonban nem vállalta a kormány. Radicová a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta, Ivan Miklos pénzügyminiszter csak azt követően kap erre felhatalmazást, amennyiben a kormány döntését a parlament is elfogadja, Ivan Gasparovic államfő pedig ratifikálja. A 750 milliárd eurós alaphoz Szlovákiának 4,4 milliárddal kell hozzájárulnia.
origo.hu
Politikai inkorrektség turbófokozaton – itt a legfrissebb Politikai Hobbista!
