Wulff nehéz győzelme

A kereszténydemokrata Christian Wulff lett Németország tizedik és egyben legfiatalabb államelnöke. A konzervatív és liberális kormánypártok ötvenegy éves jelöltjének majd kilenc órát kellett várnia arra, hogy megszülessen a szövetségi közgyűlés döntése.

Wulff okos fejei. A köztársaság tizedik elnökének megválasztása előtt a kormány jelölte, Christian Wulff érdekes elképzeléssel hívta fel magára a figyelmet. Bejelentette: tudósokból, politikusokból, művészekből és – mint mondta – „okos fejekből” verbuvált tanácsadócsapat összeállítását tervezi, hogy olyan javaslatokat kapjon tőlük, amelyekkel kialakítható egy modern, a jövő feladatainak eleget tevő ország. „Korunk nagy kihívását olyan kérdések megoldása jelenti, mint a demográfiai fejlődés, a fiatal generáció túlterhelésének megakadályozása és a migrációs népcsoportok integrálása” – vélte Christian Wulff. (S. L. S.)

Wulff az első két választási menet során nem kapta meg a grémiumot alkotó 1244 küldött abszolút többséget jelentő szavazatát. A CDU/CSU és FDP soraiból előbb több mint negyven, majd huszonkilenc személy nem támogatta Alsó-Szászország tartományi miniszterelnökét, ezzel fejezve ki elégedetlenségét a Merkel-kormány munkájával szemben. Ők – a titkos szavazás lehetőségét kihasználva – a szociáldemokraták és Zöldek ellenjelöltjét, Joachim Gauckot támogatták. A szocialisták a Baloldalt képviselő Lukrezia „Luc” Jochimsen mögé álltak, aki azonban a harmadik voksolási menet előtt visszalépett. A választás így párbajjá alakult az ügyvédi diplomával rendelkező, katolikus Wulff és a hajdani keletnémet evangélikus lelkész Gauck között. Előbbi végül 625 szavazatot kapott, utóbbi 494-et. A mindent eldöntő szavazás előtt a szociáldemokraták és a Zöldek megpróbálták a Baloldal politikusait Gauck mellé állítani, ám a jelek szerint ez nem sikerült, Wulff az utolsó fordulóban kapta a legtöbb voksot, amikor már az egyszerű többség is elég volt.
A köztársaság tizennegyedik és az újraegyesítés óta ötödik szövetségi közgyűlését a parlament elnökének rövid beszéde vezette be. Norbert Lammert kiemelte, a német történelem legjobb alkotmánya szabályozza az állam legmagasabb tisztségéről döntő grémium feladatát. Horst Köhler váratlan lemondása mindeddig egyedülálló jelenségnek számított és nehéz feladat elé állította a Bundestag adminisztrációját, hiszen harminc nap alatt kellett előkészítenie az 1244 főnyi testület ülését. Két szociáldemokrata képviselő egészségi állapotára hivatkozva lemondta részvételét. A parlament elnöke egyben utalt az államfő tevékenységét megszabó feladatokra: „Tisztázni, kibékíteni, közvetíteni.”