Török Ferenc filmográfiájában az Isztambul egy új út kezdete. Véget ért az önéletrajzi ihletésű, férfikarakterekre összpontosító alkotások korszaka. Török Ferenc így beismerte, számára itt az ideje, hogy túllépjen a generációs tematikán. Egy értelmiségi család szétesését akarta ezzel a mozival megmutatni. Adott egy ötvenes nő (Johanna ter Steege), akit építész tanár férje (Lukács Andor) levált egyik diákjára (Bánfalvi Eszter). Bár a nő nehezen hagyja maga mögött házasságát, két felnőtt gyermekét, az emlékeit, az éveit – annyira magába roskad, hogy egy idegklinikára kell szállítani –, de Isztambulban nemcsak önmagára, hanem egy új szerelemre is rátalál. Johanna ter Steege szerint az Isztambul főszereplője végtelenül erős nő. Képes kilábalni a sokkhelyzetből, amelybe a férje taszítja. Kemény döntést hoz: elhagyja a családját, hogy megtalálja önmagát. A szabadságot választja a szenvedés, az önsajnálat és a depresszió helyett.
Isztambulban és Kappadókiában már leforgatták a „legnehezebb” jeleneteket. Most az ELTE Bölcsészettudományi Karának falai között dolgozik a stáb. A napokban a sajtó munkatársai is beleshettek a munkába, bár nem éppen látványos jelenet volt épp akkor soron. Lukács Andor Bánfalvi Eszterrel beszélget egy bogárhátúban. Körülöttük kameramanok, világosítók, sminkesek sertepertélnek. Negyven percig. A többiek csak a partvonalról szemlélődhetnek, ahonnan szinte semmit nem látni. Így csak a sajtóanyagként kapott CD-n lévő standfotókból képzelheti el az ember, milyen is lehetett a forgatás még Törökországban, itthon, amikor a szanatóriumos jeleneteket vették fel. És az impressziók helyett is csak röpke idő marad arra a személyes beszélgetésre. Sietni kell, fel kell venni a következő jelenetet, és közben még ebédszünetet is kell tartani. Percinterjúra sikerült csak Török Ferencet is elkapni, hogy meséljen a váltásról.
– Kicsit már unom saját magam. Bár ez is önéletrajzi ihletésű film, mint az eddigiek, még akkor is, ha nő a főszereplője. Másfelől sokszor kapom magam azon, hogy „túlgondolkodok” mindent, nem veszem észre a banális, mégis nagyon nehéz, mély dolgokat. Ezzel a filmmel a lehető legkönnyebb történetet szeretném elmesélni. Családról, válásról úgy, hogy a profánsága ellenére tudjon újat mondani – vélekedik Török, majd tovább mesél. – A főszereplőnő, miután elmegy Budapestről, nem szeretné, ha bárki tudná, hogy hol van. A fia viszont nyomoz utána, és megtalálja – egy idegen férfi oldalán. A labilis idegzetű nő a gyereke láttán leblokkol, és elmenekül, később annyira bekattan, hogy a saját fiát nem ismeri fel. Ezt a forgatás elején kellett felvennünk, ami emberpróbáló volt. De Johannában itt megszületett a fájdalom, a lelki szétesettség, és már csak az idáig elvezető utakat kellett felépítenünk. Most, amikor azokat a jeleneteket rögzítjük, amikor a férje elhagyja, akkor is nehéz színészi szituációkat kell Johannának megoldania, de könnyebben tudja talán venni az akadályt – meséli Török Ferenc.
A film producerétől, Kántor Lászlótól, az Új Budapest Filmstúdió vezetőjétől megtudtuk, hogy a vágást Hollandiában, a hang- és képutómunkát Írországban végzik majd el, a kópiakészítést marad csupán az itthoniakra. A film hazai bemutatóját jövő őszre tervezik, de ez függ attól, hogy milyen fesztiválokon indítják az Isztambult, amelyet nemzetközi szinten a holland Fortissimo, Magyarországon a Mozinet forgalmaz majd.
A produkció a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kilencvenmillió forintot, a Nemzeti Kulturális Alaptól harmincmilliót kapott. A koprodukciós partnerek, az ír filmalap, a holland filmalap valamint az Isztambul – Európa kulturális fővárosa 2010 irodájától adják az 1,4 millió eurós költségvetés fennmaradó összegét. Török Ferenc még a sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a hazai támogatási pénzek nagyobb részét befagyasztották a Magyar Mozgókép Közalapítványnál, a koprodukciós partnerek megmentették a filmet.
– Panaszkodhatunk az elvonások miatt, de azt be kell látni, hogy racionális korrekcióról van szó. A magyar filmesek eddig sokkal jobb helyzetben voltak a környező országokéhoz képest. Biztos meg fogjuk ezt az időszakot sínyleni, de abban biztos vagyok, hogy az egymásra utalt kultúrák életben fogják tartani egymást – vélekedik a rendező.
origo.hu
Újabb karókkal bénítja meg Karácsony a budapesti közlekedést
