Április és október között mintegy százhúsz szállodahajó járja a Dunát, s a fél kontinenst átszelve 100-220 módosabb nyugat-európai, amerikai, illetve ausztrál utassal a fedélzetén érkezik a budapesti kikötőkbe. A luxushajókon – például a Spirit of Caledonián vagy a Viking Legenden – utazó vastag pénztárcájú utasok hatalmas öszszegeket költenek az üdülés során, ennek azonban csak töredéke gazdagítja a hazai utazási irodákat: a haszon nagyobbik fele külföldi üzemeltetők zsebébe vándorol.
– A Magyarországon igénybe vett szárazföldi programokat alapvetően meghatározza, hogy a hajó üzemeltetője szállást és napi ötszöri étkezést nyújt a résztvevők számára. Ez annyit jelent, hogy sem étkezési, sem szállásszolgáltatásunkat nem veszik igénybe az utasok – mondta el lapunknak Pávai Enikő, a TUI utazási iroda hajós kirendeltségének vezetője.
*
– Miután a résztvevők döntő többsége nyugdíjas, és egyre több közöttük a mozgáskorlátozott, a kabinok kényelmét többre értékelik a városi látványosságoknál, ezért viszonylag kevés szervezett programon vesznek részt. Az esetek nagy részében még megnézik Budapest jellegzetes épületeit – például rendszeresek a Parlament- és a bazilikalátogatások – sokkal többet azonban nem hajlandók költeni.
A szakértőtől azt is megtudtuk, bár a fővároson kívüli programokat is el tudnak adni a vendégeknek, azonban csak a szokásos utakat – Hortobágy, Dunakanyar – igénylik. Az iroda ugyan próbálta extra, személyre szabott szolgáltatásokkal felkelteni az utasok érdeklődését, de ezek iránt nem mutatkozott igény.
A válság kezdete óta az amúgy sem túlzott költekezési hajlandóság tovább mérséklődött: az egy-egy hajóval érkező 100-180, esetleg 220 utasnak egyre kisebb hányada kéri a szakszerű idegenvezetést, inkább maguk fedezik fel a várost. A spórolást jelzi az is, hogy míg régebben meg-meglátogatták a nevesebb budapesti múzeumokat, ma már nem nagyon igénylik e szolgáltatást.
A bevételek gyarapítása érdekében a hajókat üzemeltető társaságok a szezon megnyújtásával is próbálkoztak, ezért a nyári, illetve a karácsony és szilveszter környéki főszezont szerették volna tavaszi és őszi kínálattal bővíteni. De februárban és márciusban, illetve az advent előtt legfeljebb Ausztriáig tudják megtölteni az úszó hoteleket; ez idő tájt ugyanis Magyarország nem érdekli az utazókat.
A szakma legnagyobb fájdalma, hogy bár hazánk rendelkezik a leghosszabb hajózható Duna-szakasszal, magyar kézben pillanatnyilag egyetlen szállodahajó sincs, ekképpen az utak során keletkező hatalmas haszon nagy része Nyugat-Európába, a német, az osztrák, illetve a svájci üzemeltetők zsebébe vándorol. De még a régió országai is üzemeltetnek luxushajókat, így a román és a bolgár befektetők is profitálnak a magyarországi Duna-szakasz áldásaiból. Pedig a nyolcvanas években két magyar hajó is járta a Dunát: a Budapest és a Szocialista Forradalom felhajózott Bécsig, s egészen az Al-Dunáig és a Fekete-tengerig szállította a szakszervezeti jutalmazottakat. A rendszerváltást követően azonban leselejtezték ezeket, így azóta is kimaradunk e jól jövedelmező üzletből. Pedig érdemes lenne áldozni a minőségi luxushajókra, hiszen a dunai utak legolcsóbbika is egy héttel és 500 euróval kezdődik, de a hajótól, az út hosszától és időtartamától, illetve a szolgáltatás minőségétől függően akár ennek a többszöröse is lehet. A brémai Transocean Flussreisen GmbH által üzemeltetett, és a kategória csúcsát jelentő Premicon Queenen például egyhetes utazásért akár négyezer eurót is elkérnek.
Az idegenvezetésen és a buszos szállításon kívül egyetlen területen képződik hazai jövedelem, ez a kikötőhasználat. A Mahart honlapjának tanúsága szerint a luxushajók mérettől függően 90-180 ezer forint kikötési díjat fizetnek naponta. A szállodahajók általában egy-három napot töltenek Budapesten; zömében a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomáson kötnek ki – mondta el lapunknak Ádám Andrea, a Mahart szállodahajó-csoportvezetője. De nemcsak itt állnak meg, hanem a fontosabb turisztikai központokban, Esztergomban, Visegrádon, Baján, Kalocsán vagy Mohácson is. A csoportvezető tájékoztatása szerint a Mahart csak kikötői szolgáltatást biztosít a luxushajók számára, minden egyéb a működtetők feladata.
Több vendég a szállodákban. Nőtt a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH tegnap közölt adatai szerint az idei első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékkal több vendég 0,4 százalékkal több éjszakát töltött el. A kereskedelmi szálláshelyeken ez év januárjától júliusáig 1,842 millió külföldi vendég 5,138 millió éjszakát időzött, előbbiek száma 5,6, utóbbiaké pedig 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vendégek száma tehát éppen csak meghaladta, a vendégéjszakák száma viszont nem érte el 2006 első hét hónapjának szintjét. A legtöbben az Egyesült Királyságból és Németországból érkeztek, ám az általuk eltöltött éjszakák száma csökkent. Az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az USA-ból érkezők ugyanakkor hosszabb ideig maradtak. A belföldi vendégek száma eközben 2,7, az éjszakáké 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. (D. L.)
