Akadozik a magyar gazdaság vérkeringése

Csapdaszerű helyzetben vergődik a magyar gazdaság. A bankok egyre kevesebb hitelt adnak a cégek beruházásaira, a vállalkozások pedig a bizonytalanságok miatt nem is fognak nagyobb fejlesztésekbe. Így a hitelezés és a beruházások mértéke is visszaesett. Kiutat a belső és a külső kereslet élénkülése hozhat.

Forintra váltana a Jobbik. A Jobbik a devizahitelek forintalapúra váltásával segítene az árfolyammozgások miatt nehéz helyzetbe került családokon. A párt tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az átváltás nagyjából 800 milliárd forintos terhét nem lehet kizárólag az ügyfelekre hárítani, hiszen a kialakult helyzetért egyaránt felelős a bankrendszer és az állam. A Jobbik szerint a devizahitelek forintosítására a magánnyugdíjpénztárak államosítása nyújthatna fedezetet.

Nem hiteleznek a bankok és nem hajtanak végre beruházásokat a vállalkozások – az elmúlt napokban közölt hivatalos adatokból ezt a következtetést szűrte le Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője lapunknak elsőként azt említette meg, hogy az idei esztendő második negyedévében a tavalyihoz képest majd öt százalékkal csökkent a beruházások mennyisége. Ráadásul a kép még elkeserítőbb, ha a nagy fejlesztéseket – például a Margit híd fejújítását, vagy a négyes metró építését – figyelmen kívül hagyjuk. Ekkor az rajzolódik ki, hogy a beruházási hajlandóság meglehetősen visszaesett. Samu János szerint ez a jelenség a közeljövőben sem változik meg gyökeresen – egyrészt a belső kereslet alakulása, másrészt a bankok visszafogott hitelezése miatt. A Concorde elemzője jelezte: a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások egyre kevesebb kölcsönt vesznek fel.
Adódik tehát a kérdés: azért mérséklődtek a magyarországi beruházások, mert a megvalósításukhoz a pénzintézetek nem adnak hitelt? Samu János szerint a helyzet nem ennyire egyszerű. A folyamatok magyarázatát az elemző azzal kezdte, hogy a válság kirobbanása óta a bankok kockázatosnak tartják a kis- és közepes vállalkozásokat, ezért a szóban forgó cégek nehezen jutnak kölcsönhöz. Mindehhez társul, hogy az utóbbi időben a hazai lakosság egyre nagyobb mértékben számolja fel bankbetéteit, s ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt kamatoztatnak a bankoknál. Ennek oka részben az, hogy más befektetési formák nagyobb hozamokat ígérnek, részben pedig az emelkedő törlesztőrészletek sokak keresményét elviszik. A kölcsönként kiadható összegek így érezhetően csökkennek, s mindezt tetézi, hogy egyre növekszik azoknak a családoknak a száma, amelyek nem, vagy csak komoly késéssel tudják kifizetni tartozásaikat. – A bankokhoz tehát kevesebb forrás érkezik, így a pénzintézetek alaposan megvizsgálják, kinek és mire adnak hitelt – fogalmazott Samu János. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozások sem erőltetik a beruházások elkezdését, elsősorban azért, mert a gazdasági kilátásokat kedvezőtlenül ítélik meg. Vagyis a bankok tartózkodnak a kockázatos hitelnyújtástól, s a cégek is óvatosak. Azaz: ameddig a társaságok nem indítanak tömegesen beruházásokat, addig a vállalkozási hitelezés sem indul be, ám mivel a fejlesztéseket rendszerint kölcsönből valósítják meg, így a társaságok addig nem fognak nagyobb tervekbe, amíg a bankok nem fokozzák a hitelnyújtást. Az ördögi körre hasonlító, csapdaszerű helyzetből Samu János szerint a belső kereslet élénkülése és a magyar termékek iránti külföldi kereslet fokozódása vezethet ki. Emellett a szakember azt is fontosnak tartaná, hogy a hazai bankok között élesebb versenyhelyzetet teremtsen a kormány.

Fenyegetőztek tegnap is. Ha a magyar kormány „önként” nem lép ismét kapcsolatba a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és nem köt újabb hitelmegállapodást, akkor várható, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő legalább egy fokozattal rontja a magyar adósosztályzatot – ismertette tegnap az AllianceBernstein tanácsadó csoport helyzetjelentését a távirati iroda. A tanácsadók szerint a kormány végső soron a forint jelentős gyengülését kockáztatja. Eközben a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport tegnap azt közölte, hogy „a költségesnek bizonyult próbaidőszak után” a Fidesz-kormány ismét kapcsolatba lép majd az IMF-fel és az unióval. A Goldman Sachs szerint a tárgyalások ténye érezhetően csökkenthetné a magyar államadóssággal kapcsolatos félelmeket, s felárakat, valamint erősíthetné a forintot.