Az idénymunkától a végkielégítésekig

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény megalkotása, a szakképzés átalakításának tervezete, adómentes háztartási, egyszerűbb idénymunka – ezek a kormány eddigi száznapos tevékenységének fontosabb döntései.

A kabinet egyik legjelentősebb, ám az érintettek részéről legnagyobb ellenállást kiváltó intézkedése a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény megalkotása volt, amelynek értelmében az állam indokolás nélkül, a korábbi hat helyett, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselők munkaviszonyát. A kormány a korábbi szabályozás rendszertani következetlenségének tartotta, hogy míg egy köztisztviselő indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel szüntethette meg jogviszonyát, ezzel szemben az állam csak valós és okszerű indokolással alátámasztottan, meghatározott esetekben és jogcímen tehette ugyanezt. Az a méltányos, ha az állam is legalább olyan feltételekkel szüntetheti meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, két hónapos felmentési idővel – érvelt a kormány. Sólyom László volt köztársasági elnök ugyanakkor megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az új szabályozást mondván, hogy az veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai működését. Bár korábban egyetértett a visszaküldéssel, Schmitt Pál új köztársasági elnök később aláírta a törvényt. Ezután a szakszervezetek bejelentették, hogy az Európai Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de ugyancsak a taláros testület állásfoglalását kérte az ügyben az MSZP is. A jó erkölcsbe ütköző tízmilliós végkielégítésekre hivatkozva a kormány döntött a közszférában, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál kifizethető végkielégítések mértékéről is. Az eredeti tervek szerint a végkielégítések kétmillió forint feletti részét 98 százalékos kulccsal adóztatták volna az év elejéig visszamenőleg. Talán a törvényalkotói sietség miatt, de a végkielégítések eredetileg kétmilliósra tervezett plafonja végül négymillióra emelkedett.
A kormány adó- és járulékmentessé tette a háztartási munkát, annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. Az új szabályozás értelmében háztartási munka végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat. A foglalkoztatót és a foglalkoztatottat megillető adó- és járulékmentesség feltétele, hogy a munkaadó havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az APEH-hoz bejelentse az adóazonosító jelét, valamint a foglalkoztatott adóazonosító jelét és taj-számát. A bejelentés nyilvántartásba vételéért alkalmazottanként havi ezerforint regisztrációs díjat kell fizetni.
A szezonra, illetve a korábbi gyakorlat tarthatatlanságára való tekintettel a kormány módosította az idénymunkára vonatkozó szabályozást, hogy a rendszer gyorsabb, hatékonyabb és jobban ellenőrizhető legyen. Az új törvény szerint idénymunka esetében nincs létszámkorlát, a munkáltató bármennyi dolgozót foglalkoztathat naponta, míg alkalmi munka esetében az új szabályozás a főállású dolgozók számához viszonyítva szabja meg a foglalkoztathatók számát. Idénymunka esetében – a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban – 90 napról 120-ra emelték fel az éves foglalkoztatás idejét, az alkalmi munkásokat pedig kilencven napon át lehet dolgoztatni. A korábbi visszaélések és a bürokratikus eljárás kiküszöbölése érdekében augusztus 1-jétől az Ügyfélkapun keresztül vagy telefonon lehet az idény- és alkalmi foglalkoztatottakat bejelenteni.
A munkanélküliek és inaktívak táborát közel kilencszázezren gyarapítják azok, akiknek semmilyen szakképzettségük nincs, így esélytelen, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. A kormány ezért átalakítja a szakképzés rendszerét, amit mindenekelőtt a gyakorlatorientáltság felé mozdít el. A tervek szerint fokozatosan bevezetik a 9. évfolyamtól kezdődő hároméves szakiskolai képzést, így már tizenhét éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra. A kormány azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel kellene eltölteniük a szakmunkástanulóknak. A kormány hatékonyabbá, gyorsabbá és költséghatékonyabbá akarja tenni a legmagasabb szintű érdekegyeztetési fórum, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működését, ezért írásbeli konzultációt kezdeményezett az oldalak képviselőivel. A szakszervezetektől és a munkaadóktól szeptember 25-ig várják, hogy az eddigi munka és tapasztalatok alapján megtegyék javaslataikat, ők azonban a közelgő bértárgyalások és a jövő évi költségvetés tervezése miatt inkább az OÉT összehívását sürgetik.