Csak egy szúnyogcsípés?

Szakemberek körében nem újdonság a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés, mégis a nyár végének egyik fontos sajtótémája lett a Görögországból és Romániából érkező aggasztó hírek hatására. Ismét világraszóló járványfenyegetés előtt állunk, vagy nem több az egész könnyű médiafertőzésnél? Hol húzódik a határ a szakszerű tájékoztatás és a pánikkeltés között?

Oltás még nincs. A nyugat-nílusi vírust (West Nile Virus) 1937-ben Ugandában izolálták először egy lázas tüneteket mutató asszonyból. Innen az elnevezése. A betegség lappangási ideje 2–14 nap, tünetei: láz, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, hányás, szemfájás, bőrkiütés. Súlyos tünetek: magas láz, erős fejfájás, reszketés, zsibbadás, nyakmerevedés, izomgyengeség, zavarodottság, hirtelen fényérzékenység. Ha a központi idegrendszert érinti a fertőzés, erős fejfájás, végtagbénulás, tudatzavar, remegés és mozgászavarok jelentkezhetnek. A fő vírusgazdák a madarak, legtöbbjük tünetmentesen hordozza a vírust a vonulás során. Terjesztéséért pedig a szúnyogok felelősek, amelyek a madarakról átviszik a fertőzést más élőlényekre, így az emberre is. A vírus a mérsékelt égövön jellemzően nyár végén és ősszel okoz emberi megbetegedéseket. Az emberi fertőzések 80 százaléka tünetmentesen lezajlik, és a tünetekkel járó esetek többsége is néhány nap alatt magától gyógyul. Csak kevesebb mint egy százalékban alakulnak ki idegrendszeri tünetek. Az idősek körében nagyobb a súlyos lefolyású betegség kockázata. Kezelése tüneti, emberek körében alkalmazható oltás még nincs forgalomban. A szúnyogcsípés elleni védekezés biztosítja a betegség megelőzését.

Eszter dunai kajaktúrán vett részt, ott csíphette meg a fertőzött szúnyog. A helyi gyermekorvos még hazaküldte, nem ítélte súlyosnak akkori állapotát, de néhány óra múlva kórházba került. Az ügyeletes orvos kezdett gyanakodni, hogy valamiféle idegrendszert megtámadó betegsége van, ezért éjszaka átvitték a budapesti Szent László Kórházba. A laboratóriumi vizsgálat kimutatta vérében a nyugat-nílusi vírusfertőzést. A fiatal lánynak szerencséje volt, már ha szerencsének számít, hogy valaki hamar szakszerű kezelést kap. Az orvosok szerint nem lesz maradandó nyoma az agyhártyagyulladásnak.
Az első idei magyarországi vírusfertőzéseket augusztus 31-én diagnosztizálták az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriumában. Két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki. A betegek száma nem tekinthető fenyegetőnek, mégis hír lett belőle. Elsősorban azért, mert a megelőző hetekben a görög egészségügyi hatóság 134 nyugati-nílusi lázban szenvedő beteget és kilenc halálos áldozatot jelentett. Következett Románia, ahol hét személy fertőződött meg, közülük két idős ember meghalt. A szakemberek szerint ugyan nem újdonsággal állunk szemben, de az önmagában nem baj, hogy a sajtó felkapta az eset hírét, hiszen így az orvosok is éberebbek lesznek. Készülnek e betegek fogadására, az emberek pedig többet tudnak a szúnyogcsípésben rejlő veszélyről.
Krisztalovics Katalin járványügyi szakorvos, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának munkatársa ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy trópusi vírusnak tekinthető-e a nyugat-nílusi: egy Magyarországon terjedő vírus nem nevezhető trópusinak, márpedig ez a vírus hosszú ideje, a hatvanas évek óta bizonyítottan jelen van nálunk, és rendszeresen felbukkan. A vírust kimutató módszer 2003 óta már szerepel a laboratóriumi protokollban, tehát jelenlétét ellenőrzik. Ha a kullancs okozta agyvelőgyulladás vírusa irányában végzett vizsgálat negatív eredményt ad, megnézik, nem a nyugat-nílusi vírus felelős-e a tünetekért. Évente 50–200 idegrendszeri esetet vizsgálnak, és csupán néhány nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedést diagnosztizálnak. 2008-ban például, amelyik szokatlan évnek számított, a 236 bejelentett agyvelő- és agyhártya-gyulladásos esetből 77 volt a kullancs által terjesztett vírusfertőzés következménye, és csak 19-ért bizonyult felelősnek a nyugat-nílusi vírus.
A szakember ugyanakkor az utóbbi évek fontos változásának minősítette, hogy az éghajlatváltozás következtében a fertőzést hordozó és terjesztő állatok, így a szúnyogok élőtere is változóban van, erre az Európai Járványügyi Központ is kiemelt figyelmet fordít. Hazai eredetű dengue-láz vagy malária ugyan nem fordul elő Magyarországon, de a chikungunya-láz már fertőz Európában is. Olaszországi felbukkanása azt jelenti, hogy itt van a kontinensen a vírust terjeszteni képes szúnyogfaj. Hasonlóképpen behurcolható a Rift-völgyi láz is. Ezeknek a betegségeknek a terjesztéséhez nincs szükség új szúnyogfaj megtelepedésére földrészünkön.
A médiakampányért nem a járványügyi szakemberek felelősek, hárítja el a felvetést Krisztalovics Katalin. Véletlen egybeesés, hogy ugyanaznap reggel nyilatkoztak a közrádióban a nyugat-nílusi vírus természetéről, mint amelyiken az első magyar betegeket diagnosztizálták. Vagyis az interjú megtervezésének időpontjában még nem tudták, hogy ismét megjelent nálunk is a fertőzés. A média érdeklődését a külföldi hírek alapozták meg, de hazánkban is most van a betegség szezonális időszaka. A szakember úgy véli, a vírus által okozott és felismert megbetegedések száma nem megbízható, mert nem mindenütt tudják azonosítani. Mivel az Európai Járványügyi Központ kiemelt figyelmet fordít a nyugat-nílusi vírusra, e tárgykörben szoros a nemzetközi egyeztetés. Krisztalovics doktor ezt annak tulajdonítja, hogy összefüggésbe hozzák a nyugat-nílusi vírus terjedését is a klímaváltozással járó elmozdulásokkal. De a betegségnek nemcsak a jövőbeni elterjedtségi tendenciái nem rajzolódtak ki, hanem a korábbi évtizedekben történt előfordulása sem tisztázott még kellőképpen. Görögországban például most diagnosztizálták az első emberi megbetegedéseket, ám egy 1980-ban végzett felmérésből kiderült, hogy a vizsgált juhok és kecskék nyolc-kilenc százaléka, a lovak 20 és a madarak 25 százaléka átesett a fertőzésen, tehát a vírus már akkor is jelen volt az országban, és így nagy valószínűséggel emberi megbetegedéseket is okozott.
Végül arra vártunk választ, hogy a nemzetközi szervezetek kiemelt figyelme és a médiazaj nem lehet-e előjele annak, hogy ismét világjárványt hirdetnek. Krisztalovics Katalin fontosnak tartotta tisztázni, hogy ezzel a betegséggel kapcsolatban nincs értelme erről beszélni. Világjárvány akkor következik be, ha az emberiséget fenyegető új kórokozó alakul ki, majd kezd terjedni. Ilyen volt a HIV a nyolcvanas években, vagy a H1N1 influenzavírus tavalyi változata. A nyugat-nílusi vírus azonban ki tudja, mióta jelen van, és nincs olyan információ, hogy új változata alakulna ki. Itt csak arról lehet szó, hogy növekedhet az eddig ismert elterjedési területe. A média érdeklődését az keltette fel, hogy korábban nem volt közismert, hogy a nyugat-nílusi láz Európában is okoz haláleseteket, amit az Egyesült Államokról már tudtak. A szakember szerint a laboratóriumi vizsgálati módszerek tökéletesedése, az igyekezet, amellyel a kutatók megpróbálják megérteni a betegségek jellemzőit, valamint hogy sok közpénzt felemésztő kutatásaik eredményéről tájékoztatják a közvéleményt, nem keverendő össze a pánikkeltéssel. És ha megkérdezik őket, kötelességük szakmai lelkiismeretük szerint válaszolni.