Csak partner az IMF

Ősszel nem tervez a kormány újabb IMF-hitelmegállapodást, de továbbra is stratégiai partnernek tekinti a szervezetet. Az ország adósságának piaci finanszírozása mellett a kormány 2011–2012-ben 10-15 strukturális reformot tervez, s gazdaságunk fejlettségét 2030-ra szeretné az EU átlaga fölé emelni – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének pénteki rendezvényén.

Hajdú Péter
2010. 09. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz, de sikeres évek. Nagyon nehéz, de sikeres évek következnek Magyarország számára – erről Orbán Viktor beszélt a Fejér Megyei Hírlap mai számában megjelenő interjúban. A miniszterelnök, utalva az IMF-től felvett óriáshitelre, azt mondta, hogy 2012-ben és 2013-ban tízmilliárd eurós nagyságrendben kell visszafizetni a korábbi kormányok adósságait. Ez azt jelenti, hogy ennyi pénzt kell kivenni a gazdaságból, hogy a Gyurcsány-korszak adósságcsapdájából ki tudjunk törni – tette hozzá. Ugyanakkor több lesz a munkahely, szabadabb lesz az élet, kinyílnak a lehetőségek – közölte.


Továbbra is kőbe vésettnek tekinti a kormány a 3,8 százalékos hiánycélt, nem lazít a szigorú költségvetési politikán, s mindezt úgy teszi, hogy nincs szüksége újabb IMF-hitelre, de továbbra is stratégiai partnernek tekinti a szervezetet – derült ki Matolcsy György szavaiból. A miniszter cáfolta azokat az elemzőket, akik az ukránhoz és a románhoz hasonlították a magyar adóssággondokat: hazánk tartozásának visszafizetése ugyanis egyenletesen oszlik meg, s képesek vagyunk a piacról finanszírozni az országot.
A miniszter értékelése szerint 2012-ig Európában és hazánkban is marad a válság közeli helyzet, dinamikus fejlődés csak 2013-tól várható. – Két év alatt kell olyan körülményeket teremteni, hogy meghaladjuk azt a két évtizede jellemző gazdaságpolitikát, amely a külföldi tőkétől, a nagyvállalatoktól, a globális folyamatoktól és az exporttól reméli a gazdasági fellendülést, és figyelmen kívül hagyja a nemzetgazdaság reálfolyamatait, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Ehelyett olyan szabályozási környezet megalkotásán kell fáradozni, amely biztosítja a gazdaságpolitikai felzárkózás, a középosztály kiszélesítésének, a népesség növekedésének, az életszínvonal emelésének feltételeit úgy, hogy közben visszanyerjük a tőkepiaci és a hazai befektetői bizalmat – fogalmazott Matolcsy, hangsúlyozva: az a cél, hogy 2030-ra gazdaságunk maga mögött hagyja az unió átlagát, amihez 10-15 határozott strukturális reformot kell végrehajtani.
A miniszter szavai szerint először azt az aknamezőt kell felszedni, amelyet a 300 milliárd forintos költségvetési fekete lyuk, a belső gazdaság válsága, a magas kamatterhek, az alacsony foglalkoztatás és a növekvő munkanélküliség, a devizahitelek magas szintje és az elpazarolt uniós források jellemzik. Szakítani kell azzal az idejétmúlt gazdaságpolitikával is – húzta alá –, amely csak a növekedés-egyensúly kettősét tartja szem előtt, mert e két tényező együttes javítása csak úgy valósítható meg, ha bekapcsoljuk a foglalkoztatást is mint kiegyensúlyozó eszközt.
A végrehajtás legfontosabb eszköze az új Széchenyi-terv, amely a kis- és középvállalkozásoknak juttatott nagyobb uniós támogatással, a kutatás-fejlesztésre szánt pénzek növelésével pörgetheti fel a gazdaságot.
A menetrendre vonatkozóan Matolcsy elmondta, hogy az idei év feladata a stabil politikai helyzet megteremtése után a fellendüléshez elengedhetetlen bizakodó hangulat kialakítása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.