A dinamikus fejlődés érdekében a kínai gazdaság mindent megvásárol külföldön, amire szüksége van. A gazdag államokban technológiát, esetenként komplett cégeket vesz, a fejlődő országokból nyersanyagokat szerez be milliárdos nagyságrendben – áll a távirati iroda elemzésében. A legutóbbi példa az amerikai Auctiva szoftvergyártó vállalat, amely augusztusban került a kínai Alibaba tulajdonába – hasonlóan egy másik amerikai céghez, a Vendióhoz, amelyet júniusban vásárolt fel a kínai vetélytárs. Közismert az IBM személyiszámítógép-ágazatának a sorsa, amelyet néhány évvel ezelőtt a kínai Lenovo szerzett meg, illetve a svéd Volvo autógyáré, amelyet a Zhejiang Geely Holding Company az idén vásárolt meg a többségi tulajdonos Fordtól.
Egy német hetilap nemrég elképesztő adatokkal tűzdelt statisztikát közölt a kínai cégek világméretű befektetéseiről. E szerint 2005 és 2010 között a globális tranzakciók értéke öt év alatt meghaladja a 266 milliárd dollárt.
A határozott nyomulás oka, hogy Kína számára elengedhetetlen a nyugati országokban meghonosodott fejlett technológiák megvásárlása, így léphet túl az olcsó tömegtermelésen. Ennek jegyében az állami vállalatokat irányító hatóság (SASAC) 2009-ben utasítást adott a világméretű terjeszkedésre és „bevásárlásra”. Míg nyugaton a korszerű technológiákra vetnek szemet, addig a harmadik világban a nyersanyagok és az ásványi kincsek jelentik a vásárlási célpontot. Jó példa erre Angola, amely az idén Kína első számú olajszállítójává vált, megelőzve Szaúd-Arábiát. A dél-afrikai országból március óta napi 640 ezer hordó kőolaj indul útnak tankhajókon Kínába. Peking a fekete aranyért milliárdos hitelekkel fizet, s a másfél százalékos kamatszint igen nagylelkűnek számít a nemzetközi pénzpiacon. Jól jelzi a kínai jelenlétet, hogy az idei év elején Angola által rendezett labdarúgó Afrika-kupa küzdelmei mind kínaiak által épített stadionokban zajlottak. Persze a kínai cégek a pályák építésekor (miként más projektek megvalósításakor is) főleg kínai munkaerőt foglalkoztattak. Peking stratégiája egyértelmű, a nagylelkű hitelek feltétele, hogy az állami megrendelések hetven százalékát kínai cégek nyerjék el. Ezek pedig előszeretettel dolgoztatnak kínai munkaerővel.
Hitel Kijevnek. Kína 950 millió dolláros kölcsönt nyújt Ukrajnának a fővárost és a legfontosabb repülőterét összekötő vasútvonal megépítésére – tudatta Reuters hírügynökség. A kivitelezést szintén egy kínai vállalat végzi. Viktor Janukovics ukrán elnök – kínai hivatalos látogatása alkalmából – a napokban írta alá a kölcsönszerződést a kínai féllel. A beruházás részeként felépítik a Boriszpol nemzetközi repülőteret a várossal összekötő 30 kilométer hosszú vasútvonalat, illetve az azt kiszolgáló infrastruktúrát. A 950 millió dollár összértékű vasúti fejlesztést jövőre kezdik meg, és három év alatt készül el.
origo.hu
Hatalmas hiszti lesz a baloldalon: az átláthatósági törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van
