Egyre több a rossz hitel

Június végén minden negyedik devizahitelt és minden ötödik forinthitelt késve törlesztettek az adósok. Érdekes módon a kilencven napot meghaladó elmaradások terén a forinthitelek vezetnek a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök előtt.

Munkatársunktól
2010. 09. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább növekedett április eleje és június vége között azoknak a hiteleknek az aránya, melyeket csak késve vagy egyáltalán nem fizetnek az ügyfelek – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számaiból. Miközben június végén a lakossági kölcsönök 26,3 százalékát törlesztettek késve az adósok, március utolsó napjaiban még 22,9 százalék volt ez az arány. Ha azokat a kölcsönöket vesszük szemügyre, amelyeknél már a kilencven napot is meghaladja az elmaradás, hasonló tendenciát tapasztalunk: az első negyedév végén mért 7,3 százalékról 8,1 százalékra ugrott a rossz hitelek aránya június végére.
A három hónapnál régebbi tartozások esetében egyébként nem a devizahitelek festenek a legroszszabbul, a forinthiteleknél nagyobb arányban fordulnak elő hosszú elmaradások. Március utolsó napjaiban a frank- és eurókölcsönök 6,79 százaléka csúszott túl a kilencvennapos késedelmi határon, míg június végére ez az arány 7,35 százalékra emelkedett. A forinthiteleknél még roszszabb a helyzet: az első negyedév végén 7,97, a második végén pedig 9,36 százalék volt a három hónapot is meghaladó tartozások aránya a teljes állományt tekintve.
A devizahiteleknél minden bizonnyal sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a bankok nem strukturálják át a nehéz helyzetbe került adósok hiteleinek egy részét. A PSZÁF adataiból kiolvasható, hogy a szerződési feltételek módosítása nagyrészt a devizahiteleket érintette: a teljes módosított állomány több mint 82 százaléka a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök közé tartozik. A számokból egyébként arra lehet következtetni, hogy jelenleg is gőzerővel folyik a hitelek átütemezése. Április eleje és június vége között ugyanis 45 milliárd forinttal nőtt az átstrukturált hitelállomány.

Bírság lett az ügyfélpanaszokból. Egymillió forintra büntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a K&H Bankot, az MKB Bankot pedig ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. A K&H-nak azért kell fizetnie, mert egyik ügyfele halasztást kért, mert a szociálpolitikai támogatás (szocpol) gyermekvállalási kötelezettségét egészségügyi okokból nem tudta határidőre teljesíteni. Kérelmére azonban a bank nem adott választ, majd a határidő letelte után hitellé alakította az előre kifizetett pénzt, és megkezdte a törlesztőrészletek levonását az ügyfél számlájáról. Az MKB-t azért bírságolta meg a felügyelet, mert a panaszos ügyfél két, az adóhatóságnak szóló átutalását ügyintézői mulasztás miatt nem teljesítette a bank. A megbízások csak hónapok múlva, az ismételt benyújtást követően teljesültek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.