Tovább növekedett április eleje és június vége között azoknak a hiteleknek az aránya, melyeket csak késve vagy egyáltalán nem fizetnek az ügyfelek – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számaiból. Miközben június végén a lakossági kölcsönök 26,3 százalékát törlesztettek késve az adósok, március utolsó napjaiban még 22,9 százalék volt ez az arány. Ha azokat a kölcsönöket vesszük szemügyre, amelyeknél már a kilencven napot is meghaladja az elmaradás, hasonló tendenciát tapasztalunk: az első negyedév végén mért 7,3 százalékról 8,1 százalékra ugrott a rossz hitelek aránya június végére.
A három hónapnál régebbi tartozások esetében egyébként nem a devizahitelek festenek a legroszszabbul, a forinthiteleknél nagyobb arányban fordulnak elő hosszú elmaradások. Március utolsó napjaiban a frank- és eurókölcsönök 6,79 százaléka csúszott túl a kilencvennapos késedelmi határon, míg június végére ez az arány 7,35 százalékra emelkedett. A forinthiteleknél még roszszabb a helyzet: az első negyedév végén 7,97, a második végén pedig 9,36 százalék volt a három hónapot is meghaladó tartozások aránya a teljes állományt tekintve.
A devizahiteleknél minden bizonnyal sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a bankok nem strukturálják át a nehéz helyzetbe került adósok hiteleinek egy részét. A PSZÁF adataiból kiolvasható, hogy a szerződési feltételek módosítása nagyrészt a devizahiteleket érintette: a teljes módosított állomány több mint 82 százaléka a külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök közé tartozik. A számokból egyébként arra lehet következtetni, hogy jelenleg is gőzerővel folyik a hitelek átütemezése. Április eleje és június vége között ugyanis 45 milliárd forinttal nőtt az átstrukturált hitelállomány.
Bírság lett az ügyfélpanaszokból. Egymillió forintra büntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a K&H Bankot, az MKB Bankot pedig ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. A K&H-nak azért kell fizetnie, mert egyik ügyfele halasztást kért, mert a szociálpolitikai támogatás (szocpol) gyermekvállalási kötelezettségét egészségügyi okokból nem tudta határidőre teljesíteni. Kérelmére azonban a bank nem adott választ, majd a határidő letelte után hitellé alakította az előre kifizetett pénzt, és megkezdte a törlesztőrészletek levonását az ügyfél számlájáról. Az MKB-t azért bírságolta meg a felügyelet, mert a panaszos ügyfél két, az adóhatóságnak szóló átutalását ügyintézői mulasztás miatt nem teljesítette a bank. A megbízások csak hónapok múlva, az ismételt benyújtást követően teljesültek.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
