Ellenzéki bírálatözön az értékelés nyomán

Az ellenzéki pártoknak nem tetszett az értékelőbeszéd. A szocialisták szerint a kormányfő nem a valóságról, hanem „a fejében lévő utópiákról beszélt”. A Jobbik elnöke pedig közhelygyűjteménynek nevezte a beszédet.

Ágh Attila politológus, a Corvinus Egyetem tanára
Nem szabad kifizetni a miniszterelnök beszédíróit, a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén elmondott előadásának ugyanis egyetlen olyan eleme sem volt, amely újdonságként hatott volna. Aki figyeli Orbán Viktor nyilvános szerepléseit, az észrevehette, hogy korábbi felszólalásainak elemei köszöntek vissza a száznapos kormányzás értékelésében. Mondandójának nagy része filozofikus, emelkedett stílusával azt szolgálta, hogy a kabinet történelmi szitualitását megteremtse, ezért hasonlította az elmúlt hónapok teljesítményét olyan történelmi fordulópontokhoz, mint az amerikai New Deal vagy az ’56-os forradalom. Folytatódik az a tendencia is, hogy a kormányfő nem beszél konkrét elképzeléseiről, ebben a tekintetben a kötcsei beszédhez képest is visszalépés volt tegnapi nyilatkozata, mert ott legalább megemlítette, hogy milliárdos megtakarításra van szükség, és a kabinet mozgástere egy keskeny pallón való átkeléshez hasonlítható. Az új alkotmányról Orbán nem úgy beszélt, mint a kormány tevékenységét szolgáló jogrendszerről, hanem ezt a témát is eltolta egy erkölcsi attitűd felé, ami erősen vitatható. Az előző kabinetek kritikája is visszatérő elem volt, ezt sem szokás azonban egy idő után állandóan felemlegetni.

Szánthó Miklós politikai elemző, Nézőpont Intézet
Orbán Viktor beszédében újra értelmezési keretet adott a közélet számára. A miniszterelnök proaktív gesztusokkal folyamatosan eszmei hátteret biztosít politikájának, ezzel egyben reakciókényszerbe is hozza politikai ellenfeleit, akik között azonban nem található meg jelenleg „Orbán alternatívája” – így ütőképes kritikát sem tudnak megfogalmazni. Most a – korábban is hangoztatott – „józan ész” gondolatát továbbfűzve, a konzervativizmusra amúgy jellemző „valóságtiszteletet” hangsúlyozta az „utópiák kergetésével” szemben. Ez egyben politikájának „finomhangolásaként” is értékelhető. A beszédben egyértelműen „politikai bűnösként” jelölte meg az elmúlt nyolc év kormányzását, és korábbról visszatérő elem volt az is, hogy – a „szociális biztonság” üzenete köré építve – az „új többségnek”, azaz a középosztálynak és a szegényebb társadalmi rétegeknek össze kell fogniuk a siker érdekében. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a most kezdődött beszédsorozat – amelynek első állomása volt Kötcse, és következik még a tapolcai Fidesz-frakcióülés, majd a pénteki kampánynyitó – része az önkormányzati választásokra való felkészülésnek. De az is célja, hogy a „puha földet érés” taktikájával a kormány október 3. után is hitelességvesztés nélkül tudja folytatni munkáját.

Mesterházy Attila sokatmondónak tartja mindazt, ami kimaradt Orbán Viktor beszédéből. A szocialista pártelnök ezek közül kiemelte a devizahitelesek problémáit, mivel – mint mondta – épp a kormányfő beszéde alatt döntött soha nem látott rekordot a forinthoz képest a svájci frank árfolyama. Az MSZP-s politikus az adórendszerről, a munkahelyteremtésről, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról, az elmaradt béremelésekről is szeretett volna hallani. Arra is kíváncsi, a kormány honnan von el „ezermilliárdokat”, ez kiket érint és milyen mértékben. Mesterházy szerint „féligazság” a kétmilliós bérplafon megvalósulása, hiszen ez alól kivételek az állami cégvezetők.
Politikai közhelygyűjteménynek tartja Orbán Viktor „kampánybeszédét” a Jobbik. Vona Gábor pártelnök közleményben úgy reagált: „Orbán Viktort az elmúlt száz nap kommunikációjából jól felkészítették tanácsadói, de a jövőről – akár a következő száz napról – nem beszélt.” Továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a brutálisan eladósodott devizahitelesek, a munkából élők, a családosok, a lakással nem rendelkező fiatalok, a természeti csapások miatt is óriási gondban lévő gazdák, a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és közepes vállalkozások – tette hozzá a politikus. A Jobbik a multinacionális tőke előjogainak eltörlését is hiányolta. A rend és közbiztonság máig nem állt helyre, írta Vona, a kormány
„a cigánybűnözés kérdésében pedig továbbra is struccpolitikát folytat”. Hozzátette: „a kisebb parlamentre és önkormányzatokra vonatkozó populista jogszabályok az álláshalmozó politikusbűnözők számának további növekedését eredményezik.”
– Az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát – mondta Schiffer András (LMP) a távirati irodának. Úgy véli, az IMF-tárgyalások stratégia nélkülisége a bizalom megrendüléséhez, ezen keresztül a kamatterhek növekedéséhez vezet. A kormány gazdasági és társadalompolitikai lépéseit úgy értékelte, azok nem a munkahelyteremtés irányába mutatnak. – Nem igaz, hogy létrejött a szövetség a gazdagabbak és a szegényebbek között – jelentette ki. Közölte, ezt a szövetséget a Gyurcsány-kormány mondta fel, és a jelenlegi kormány erősíti ezt a folyamatot.
– Sikerült az első lépéseket megtenni egy rendezett világ felé, a széthúzás kora után az együttműködés korát elindítani – Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője így reagált az értékelő beszédre.