Alapjogokért Központ: A magyar családokkal fizettetne Brüsszel

Folyamatosan támadja Magyarországot az Európai Bizottság az Alapjogokért Központ szerint. Legújabb elemzésükben megemlítik, hogy a Von der Leyen által vezetett testület azt szeretné, hogy a magyar háztartások számára több millió forintot megspóroló politikát hazánk adja fel Ukrajna és a multik támogatása érdekében.

Brüsszel nem képviseli a magyar érdeket. Forrás: AFP

Ellenségként tekint a magyar kormányra Ursula von der Leyen. Fotó: AFP/Frederick Florin

Érdemes kiemelni, hogy a magyar kormány az első rezsicsökkentés megszüntetését célzó ajánlásnál felhívta a Bizottság figyelmét, hogy a magyar emberek egy nemzeti konzultáció keretében már elmondták erről a véleményüket, ahol a kitöltők 97 százaléka utasította el a Bizottság által elvárt áremeléseket.

A magyar családok helyett a multik támogatása

A dokumentum a korábbi évekhez hasonlóan támadja a magyar családi otthonteremtési kedvezmény (csok) intézményét, amelyet túlságosan is piactorzítónak tart. Ez 2022 óta visszatérő pont minden országjelentésben. 2024-ben egyenesen azt állították, hogy a lakásárak növekedése a csok miatt történt. Brüsszel véleménye szerint „célzottabb” eszközökre van szükség, vagyis drasztikusan csökkentenék az otthontámogatásokhoz hozzáférők körét.

Az ajánlások érintenek további fontos gazdaságpolitikai intézkedéseket is, mint például a kamatstop, árréscsökkentés és az extraprofitadók.

Ezeket szintén „piacellenes” lépésnek minősítették Brüsszelben, és mihamarabbi kivezetésükre szólítják fel a magyar kormányt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar emberek pénzügyi terheinek növelését követelik a bürokraták.

Pár nappal később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az árréscsökkentés miatt hazánkkal szemben, egyértelművé téve, hogy a magyar emberek jóléte helyett a számukra a multik profitéhsége a fontosabb.

Brüsszel megbízható szövetségesei

A 2025-ös dokumentumot összegezve elmondható, hogy 

az Európai Bizottság továbbra sem a tagállamok állampolgárainak érdekében fogalmazza meg országspecifikus ajánlásait, hanem a multinacionális vállalatok profitorientált törekvéseinek és Ukrajna háborús igényeinek alárendelve.

Ebben a törekvésben biztos támogatóra leltek a magyarországi globalistákban, akik tizenöt éve ezt a brüsszeli mantrát fújják. Magyar Péter saját maga is beszélt már arról, hogy „egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani” a brüsszeli elvárások teljesítése érdekében.

Kollár Kinga szerint az a jó, ha a magyaroknak rosszabb

A párt EP-képviselői hasonlóan vélekednek ezekről a kérdésekről. 

Kollár Kinga például nyíltan arról beszélt, hogy örül annak, ha a magyar embereknek rosszabb, ez ugyanis növeli a Tisza Párt választási esélyeit.

Gerzsenyi Gabriella – aki korábban a jelentéseket összeállító Európai Bizottság munkatársa volt – pedig többször arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés megszüntetése jogos brüsszeli igény, ugyanis „megtakarításra kell ösztönözni az embereket”.

A brüsszeli politikai nyomásgyakorlás eszköze

Az EU-ban a 2008-as gazdasági világválság miatt alkották meg az európai szemesztert, aminek célja a nemzeti gazdasági szakpolitikák összehangolása lenne. Ennek részeként az Európai Bizottság 2011 óta minden év májusában vagy júniusában közzéteszi az úgynevezett országspecifikus ajánlásait, amelyet később az Európai Unió Tanácsa vitat meg és hagy jóvá. Habár ezek az ajánlások nem kötelező jellegűek, ahogy Brüsszelben azt megszokhattuk, komoly politikai bosszú lehet az eredménye a végre nem hajtásnak. Akárcsak a korábbi években, az Európai Bizottság idén is azokat az intézkedéseket támadta a leghevesebben, amelyek a magyar emberek érdekeit szolgálják a multikkal szemben.