Emlékezetes Bánk bán Révkomáromban

Tizenhat perces – szűnni nem akaró – vastaps köszöntette a felvidéki Révkomáromban Erkel Ferenc Bánk bán című háromfelvonásos operájának ünnepi bemutatóját, amelyet a Teátrum Színház állított színpadra, a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. és a Teátrum Színház alapításának 10. évfordulója tiszteletére, Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében.
Parádés szereposztás, hiteles színpadi megvalósítások, kiváló szerepformálás, harminctagú élő zenekar, magas színvonalú énekművészet – röviden így lehetne jellemezni a komáromi Bánk bán bemutatóját. Az előadásban olyan kitűnő felvidéki és magyarországi énekművészek, illetve színészek alakították a főszerepeket, mint Rózsa Sándor (Bánk bán), Illés Gabriella (Gertrúd), Zábrádi Annamária (Melinda), Kőszegi Német József (Petúr), Dráfi Mátyás (Tiborc), Dániel Gábor (Ottó), Pffeiferlik Tamás (II. Endre), Kosár Szabolcs (Biberach). Olyan magas fokú énekművészetet teremtettek és képviseltek a színpadon, amely méltó a magyar nemzeti operához.
Az Erkel Ferenc Ének- és Zenekart Medveczky Szabolcs karnagy és zeneszerző vezényelte. A harminctagú zenekar tökéletesen végezte feladatát, a karmester és a zenekar tagjai jelesre vizsgáztak összhangból, precízségből, pontosságból, magas szintű zenei tudásból, szakmai hozzáértésből. Kedves színfoltjai voltak az előadásnak a Csallóköz együttes táncosai, akiket Brandl Ferenc koreográfus tanított be.
A Bánk bán mint irodalmi – prózai – mű egyértelműen a kifinomult egyensúlyokon alapuló drámai művészet magyar csúcsteljesítménye. A Bánk bán mint opera pedig a legmagasabb szintű zeneszerzői munka megtestesítője, zeneirodalmi és zenedramaturgiai remekmű. Ezért nagy felelősség volt a Teátrum Színház társulatától, hogy színpadra vitte a magyar nemzeti operát. A színház jól megoldotta feladatát.
A Bánk bán mindig aktuális, ha baj van a nemzettudatunkkal, magyarságtudatunkkal, akkor azért, ha nincs baj vele, akkor pedig megerősít bennünket egészséges nemzettudatunkban. Hazaszeretetre nevel, és megtanulhatjuk belőle a 13. századi magyar történelem lényegi elemeit. Nem beszélve arról, hogy a reformkor hajnalán született, amikor nagy tettekre, igazi nemzetépítő munkára volt szükség. Ma is erre van szükségünk. Különösen, amikor veszélyben forog anyanyelvünk. Vajon ki merné megkérdőjelezni Petúr következő mondatát: „Őseink földjén földönfutók vagyunk!” például a Vajdaságban.
Egyébként nem csak Erkel születésének 200. évfordulójához köthető a Bánk bán, hiszen 2011-ben is évfordulót ünnepelünk: 150 éve lesz annak, hogy 1861. március 9-én mutatták be először a Bánk bán operát Erkel Ferenc vezényletével. A komáromi Teátrum Színház is ebből az elgondolásból indult ki, remélve azt, hogy több évig játsszák majd a magyar nemzeti operát.