Gyeplőt vetnek a bankokra

A legerősebb gazdaságok jegybankjainak és felügyeleti intézményeinek vezetői vasárnap elfogadták a Bázel III.-nak nevezett nemzetközi pénzpiaci megállapodás sarokpontjait. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a hazai bankszektornak nem jelent gondot a tőkeerőre vonatkozó előírás, hiszen a magyarországi szabályozás szigorúbb, ezért a tőkeszerkezettel nem lesz gond, a likviditást érintő előírások teljesítésére pedig kellő idő áll rendelkezésre.

Euróbevezetés 2014–15-ben? Az euró bevezetésének feltételei 2014–15-re biztosan megvalósulnak – nyilatkozta Varga Mihály (képünkön) tegnap a Magyar Televízió reggeli műsorában. A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: a bankadó nélkül az ország nem tudja teljesíteni az előző kormány által az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal megkötött s az új kormányra ráerőszakolt szerződést. „Tartani akarjuk a szerződés magyar fél által vállalt pontjait, ennek érdekében a bankadó bevezetésére volt szükség” – mondta. Varga Mihály szerint 2 plusz 1 év után ki lehet vezetni a rendszerből a bankadót. A harmadik évre pedig a kormány azt vállalta: ha addig az EU-ban kialakul egy egységes bankadó, azt alkalmazzák. A jövő évi 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséhez Varga Mihály szerint fontos, hogy az országkockázat csökkenjen. Az államtitkár hangsúlyozta: minden közgazdász és nagyon sok államfő is elismeri: a hitelminősítők roszszul mérték fel az elmúlt években a világgazdaság helyzetét, s nagy részük volt abban, hogy az amerikai hitelpiaci, ingatlanpiaci válság megtörtént. Ugyanakkor leszögezte, hogy a magyar kormánynak nem ezzel kell foglalkoznia, hanem stabilizálnia kell a gazdaságot, és meg kell valósítania a legfontosabb célt, az egymillió új munkahelyet.

Nagyobb tőketartalékot kell képezniük a bankoknak a korábbihoz képest – ez a Bázel III. leglényegesebb eleme, ám – elemzők szerint a legtöbb európai banknak ez nem okoz majd problémát. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) bejelentése szerint a kötelező tőketartalék-rátát 7 százalékra emelik, a biztonsági buffer (tartalék) 2,5 százalék, s az utóbbit kiegészíti majd egy úgynevezett „anticiklikus buffer”. A Bázel III.-as szabályok 2013 és 2015 januárja között lépnek hatályba, a biztonsági buffert csak 2016–2019 januárja között vezetik be. A szerződés, amennyiben a novemberi Dél-Koreában tartandó G20-értekezleten elfogadják, azt a Bázel II.-t válthatja fel, amelyet 2004 júniusában hirdettek ki.
Magyarországon nem annyira számít a Bázel III. elfogadása, mert a hazai szabályozás szigorúbb, mint a Bázel II., s az új előírás bevezetése csak évek múlva kezdődik el – mondta lapunknak Barcza György. A K&H Bank Zrt. elemzője hangsúlyozta, hogy a Bázel III. igazából az Egyesült Államok és Európa közötti különbségeket egyenlíti majd ki, hiszen az amerikai bankok az elmúlt két évben tőkeemeléssel, részvénykibocsátással, állami és piaci kölcsöntőkével feltőkésítették magukat, s rá akarják kényszeríteni az európai hitelintézeteket, hogy tőkét emeljenek. A szakember szerint egyet lehet érteni ezzel a szigorítással, hiszen ezáltal csökken a csőd veszélye.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője ehhez hozzátette, hogy a magyar bankok tőkeszerkezete megfelelő, ezért a Bázel III. előírásai e téren várhatóan nem jelentenek problémát a hazai szereplők számára, ám likvidítási oldalon fel kell készülniük a változásokra. Binder István közlése szerint ezek az előírások csak 2018. január 1-jétől lépnek életbe, így bőven lesz idő a változásokra történő felkészülésre. Mint mondta, a Bázel III. a hitelintézetek tőkéjét az eddiginél szigorúbban határozza meg – a törzstőkébe bizonyos elemek nem számítanak bele –, emellett új tőketartalékot vezetnek be. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2015 és 2019 között kell a szabályozás különböző elemeinek megfelelni, a bankszektort tehát nem éri sokkszerűen a változás.
A Deutsche Bank elnöke szerint a pénzintézet nem szorul további tőkeemelésre a szigorítás miatt, a DB már 2013 végén teljesíteni tudja az előírásokat. A svájci pénzügyi felügyeletnél jelezték, hogy náluk valószínűleg szigorúbb lesz a szabályozás a globálisnál.