Hazánkból lázíthatják Brüsszelt

Lapunk információi szerint Simor András jegybankelnök levele is közrejátszhatott az Európai Bizottság (EB) minapi megkeresésének hátterében, amelyben magyarázatot kérnek arra, miért csökkentette a kormány a jegybankelnök fizetését. Szakértők szerint peres eljárás indulhat Magyarország ellen, bár a brüszszeli megkeresésben csak halvány utalás szerepel a kérdés jogi útra tereléséről.

A Magyar Nemzethez eljutott információk szerint levelet írt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az unió egyik központi szervéhez, amelyben kifogásolta, hogy kétmillió forintra csökkentették a fizetését. A jegybank vezére állítólag arról is panaszkodott, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) és a Magyar Exporthitel Biztosítóra (Mehib) nem vonatkozik a korlátozás.
Ezek után nem meglepő, hogy az unió tisztségviselői is napirendre tűzték a kérdést, s az Európai Bizottság szintén levélben a hét elején további információkat kért a magyar hatóságoktól. Lapunk úgy tudja, hogy az EU-s megkeresésben a 75 százalékos csökkentést túlzott mértékűnek nevezték, illetve kitérnek az MFB és a Mehib témakörére is. Az Index.hu szerint állítólag az ügyben jogsértési eljárás indítását is kilátásba helyezték, ha a kormány nem módosítja a jegybankelnök fizetésére vonatkozó törvényt. A minisztériumhoz érkezett levélben azonban értesüléseink szerint ezzel kapcsolatban csak feltételes és halvány utalás szerepel, igaz, a kérdőre vonás azt mutatja, hogy komolyan foglalkoznak az MNB-elnök fizetésének problémájával. Érdeklődésünkre az MNB sajtóosztályán tagadták, hogy Simor az EB-hez fordult volna levélben, ugyanakkor nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy az Európai Központi Banknak írt-e levelet.
Labancmentalitásnak nevezte az általunk megkeresett Lóránt Károly közgazdász azt az esetet, ha Simor András valóban az EU-hoz fordult fizetésének védelme érdekében. A szakember szerint a jegybankelnök fizetésébe nem szólhat bele az Európai Unió, ugyanis nem sérti a pénzintézet függetlenségét, csak az irreálisan magas jövedelmeknek szab gátat. Az MNB vezére így is az átlagbér tízszeresét kapja, tehát igazán nem panaszkodhat, nem beszélve arról, hogy számos szakmai vélemény szerint olyan politikát folytat, amellyel árt a magyar reálgazdaságnak.
Lóránt szerint ha úgy adódik, vállalni kell a pert az EU-val szemben, még akkor is, ha általában az uniós intézményeknek kedvező döntés születik az ilyen eljárásokon. A fizetés korlátozásának beperlése egyébként – mint mondta – példa nélküli eset lenne. – Ki kell tartani a választott út mellett, a magyar kormánynak meg kell védenie az ország függetlenségét. Ha az uniós vezetők úgy gondolják, hogy perre vihetik a bérplafon kérdését, „derüljön ki, hogy ki fizeti a muzsikát” – fogalmazott a szakember. Mint ahogy tegnapi számunkban beszámoltunk arról, a Nemzetgazdasági Minisztérium nem hátrál meg a kérdőre vonás hatására, továbbra is kitartanak a fizetések kordában tartása mellett.
Finom utalásokkal Orbán Viktor kormányfő is szóba hozta tegnapi száznapos értékelésében a jegybankelnök ügyét. Úgy fogalmazott, hogy a jó erkölcs, a kétmilliós bérkorlátozás mindenkire vonatkozik, a bankárokra is, még a legelegánsabb pozícióban lévők, a külföldön panaszkodók sem kivételek.