Iraki műkincsek kalandtúrája

A harcoló alakulatok kivonultak, a hosszú évekig nyúzott csatatéren lassan elkezdődhet az újjáépítés és a megszállók által „kimentett” állami vagyon hazatelepítése. A csempészek húsz bő esztendejének köszönhetően Irak széthordott műkincseit, felbecsülhetetlen értékű régészeti emlékeit visszaszerezni beláthatatlan időbe telhet, és valószínűleg több tízezer olyan relikvia tűnt el Irakból, amely sosem kerül meg.

Az öbölháború előtt Szaddám Huszein politikájában hatalmas szerepet kapott a mezopotámiai emlékek óvása, ez irányú törekvése azonban félbeszakadt, amikor az ország neves szakértői, a múzeumok kurátorai (és biztonsági őrei) a háború idején inkább elhagyták Irakot; a minimálisra csökkentett költségvetés mellett ellehetetlenedett a munkájuk. Az utóbbi húsz év következményeként az antikvitások mára szétszóródtak a világban – ha ugyan még nem pusztultak el, bár a régészek már 2003-ban is inkább a csempészektől és nem a várható bombázásoktól féltek. Az ereklyék egy része a visszatérő iraki veteránoktól került elő.
A múlt hetet végre sikerként könyvelhették el Irakban: félezer relikviát kapott vissza a bagdadi nemzeti múzeum, amelyekkel együtt már több, mint hatezerre nőtt a 2003 óta hazatért műkincsek száma. Az önállósodni készülő állam azonban egyelőre kudarcot vall a régiségek terén is: ha vissza is kerülnek az értéktárgyak az országba, az általános káosz miatt másnapra már semmit sem tudnak hollétükről az illetékesek. A múlt év során egy egész rakománynak nyoma veszett: ha egyáltalán megérkezett, akkor a miniszterelnöki irodából kelt lába, mindenesetre sem a kulturális minisztérium, sem a nemzeti múzeum nem tudja, hova tűnt el a 632, elméletileg útnak indított ereklye.
Az e héten visszakerült műkincsek között a legértékesebb egy 4400 éves szobor Entemena királyról, illetve egy pár még régebbi arany fülbevaló, amelynek a 90-es években kelt lába; ez utóbbit a New York-i Christie’s aukciós- háznál fedezték föl. A bagdadi külügyminisztériumban ezenkívül még 362 darab ékírásos kőtáblát állítottak ki, amelyeknek igen kalandos útjuk volt: még a kilenc éve lerombolt World Trade Centerben is tárolták őket, miután az amerikai hatóságok elfogták a csempészeket. Természetesen modernebb értéktárgyak is megkerültek: a gyémántberakásos, Szaddám arcképével díszített AK–47-es gépkarabélyt egy amerikai katona felejtette magánál. A tavalyi zűrzavarhoz hasonló esetet elkerülendő, az illetékesek most a nyilvánosság előtt írták alá az átvételi papírokat, miközben a faládák legurultak a katonai gépekről. Hatezer éve gyűlik az az örökség a sumerektől, babilóniaktól és asszíroktól az ókori civilizáció egyik bölcsőjének tartott ország területén, amely a rómaiakat könnyedén túlélte– az amerikaiakkal azonban már nem biztos, hogy ilyen szerencséje lesz.