Rendre ellentmondásos számok látnak napvilágot a dísznövényágazattal kapcsolatban, a szakma még az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) nemrég kiadott tanulmányát is erősen vitatja. A polemizálás a pénz körül forog. Ocskay Mária, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnöke szerint az ágazat közvetlen árbevétele 60-65 milliárd forintra tehető, ezzel szemben az AKI tanulmánya a szektor nettó árbevételét csak valamivel több mint nyolcmilliárd forintra taksálta. A kutatóintézet és a szakember tapasztalatai között eltérés mutatkozik a dísznövényesek által művelt területek nagyságát illetően is. Az intézet 1330 hektárra taksálta a dísznövénytermesztésre használt földeket, Ocskay Mária viszont 2350 hektárt említett, amiből elmondása szerint 1900 hektárt a faiskolák használnak, 100-120 hektáron rózsát nevelnek, s további 300-500 hektáron folyik fóliás és üvegházi virágtermesztés.
A terméktanács elnöke szerint a területek jelentősen növelhetők lennének, ám ezt jelenleg versenyképességi problémák teszik lehetetlenné. Ezek közül megemlítette a technológiai elmaradásunkat, illetve a hazai általános forgalmi adó magas mértékét. Rávilágított: míg a hazai termelők 25 százalékos áfát fizetnek, a hollandok mindössze hat százalékkal adóznak. Hamisnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint az ázsiai termékek már a dísznövénypiacot is szorongatnák, mint mondta, az orchideákon kívül leginkább különböző, a virágkötészetben használt kellékeket importálnak a Távol-Keletről. Hazánkban továbbra is főként Hollandiából érkeznek a vágott virágok, ám ez nem jelenti azt, hogy ott is termesztik azokat. Például a kolumbiai rózsa és a különböző uniós országokban nevelt más dísznövények is Hollandián keresztül érkeznek, hiszen ott van a legnagyobb nagybani virágpiac. A cserepes virágok főként a dánoknak köszönhetően díszíthetik lakásainkat. Az általános hiedelmekkel szemben a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő rózsák 60-70 százaléka hazai kertészetekből származik, s bár ezekkel is akadnak minőségi gondok, a szakértő szerint leginkább a nem kellő módon tárolt növényekkel akad a legtöbb probléma. Sajnálatosnak nevezte, hogy vannak olyan kereskedők, akik harmad-, negyedosztályú terméket vásárolnak a holland nagybanin, s azt itthon első osztályú áron értékesítik.
A szeptember 17-én nyitó, kétnapos Hortus Hungaricus kiállítást szervező társaság képviselője, Tóth Zsuzsanna lapunknak arról számolt be, hogy az idén 191 cég jelezte részvételi szándékát, ebből 177 magyar társaság. A rendezvényen szerb, szlovák, horvát, holland, román, szlovén, olasz, cseh, német, görög és francia cégek is bemutatkoznak Szigetszentmiklóson.
origo.hu
Rejtett díjak a hétköznapokban: így húzzák le a vásárlókat a boltok és éttermek
