Felébredt az akadémia, intézeteket kérnek vissza

Az akadémikusok hamis narratíváját terjeszti az ellenzéki sajtó az ELTE és a kutatóhálózat együttműködéséről.

 

Miről is szól a vita?

Az ELTE a múlt héten kezdeményezte a HUN-REN elnökénél a két intézmény stratégiai együttműködésének elmélyítését, ahogy azt Darázs Lénárd, az ELTE kinevezett rektora már rektori pályázatában is felvázolta az év elején. Azt javasolta a HUN-REN vezetésének, hogy a kutatóhálózat négy bölcsész- és humán tudományi kutatóközpontja az ELTE keretein belül működjön tovább, hiszen ez jelentős mértékben tudja erősíteni az egyetem tudományos és kutatási versenyképességét.

A javaslatról a HUN-REN tudósokból álló irányító testületének kell döntést hoznia. Döntés még nincs, jelenleg is zajlanak az érintettekkel az egyeztetések.

 

Nagyot fordult az akadémia az ügyben

Bár az akadémia elnöke ma már visszahívná a humán tudományi intézeteket az MTA szárnyai alá, 2019-ben még egészen más álláspontot képviselt a kérdésben. Freund Tamás a miniszterelnöknek írt egyik levelében még azt írta, hogy

a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.

Freund Tamás az akadémia baloldali véleményvezéreinek nyomására akkor visszakozott, de úgy tűnik, ma már ezzel éppen ellentétes álláspontot képvisel.

Mint arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, az akadémia körül az elmúlt időszakban sorra robbannak ki olyan botrányok, amelyek azt bizonyítják, hogy a testületben meghatározó szerepet tölt be egy baloldali kisebbség.

Borítókép: Magyar Tudományos Akadémia (Forrás: MTI/Róka László)