Itt az újabb bizonyíték: csak politikai hangulatkeltés Radnóti Sándor pere

Az esztéta által a magyar kutatási hálózat ingatlanjainak átadásával kapcsolatban indított per értelmetlen, a kérdéssel kapcsolatban ugyanis az Alkotmánybíróság már korábban döntést hozott.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (Fotó: Csudai Sándor) Fotó: Csuday Sándor

Felesleges pereskedésbe kezdett Radnóti Sándor, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, és a Stádium28 kör alkotta csoport, a kutatási hálózat ingatlanvagyonával kapcsolatos kérdésekben az Alkotmánybíróság már 2022-ben döntést hozott. 

Miközben ugyanis a magyar tudományos élet egyik fontos reformjának jogi és politikai vitái már rendezésre kerültek, a Radnóti Sándor nevével fémjelzett, hangos balos kisebbség pert kezdeményezett az MTA kutatóhálózatához korábban tartozó ingatlanvagyon átadása ellen. A kereset célja azonban most már nyilvánvalóan az időhúzás,

ugyanis a kérdésben már egyértelmű és részletes döntést hozott az Alkotmánybíróság – még 2022-ben.

A 30/2022. (XII. 6.) AB határozat a Magyar Tudományos Akadémia alkotmányjogi panasza és országgyűlési képviselők normakontroll indítványa alapján született. A testület a beadványokat túlnyomó részben elutasította, és csak egyetlen ponton, a vagyonjogi szabályozás hiányosságát kifogásolva állapított meg jogalkotási mulasztást. Az Országgyűlést felszólította, hogy 2023. június 30-ig rendezze a kutatóhálózat és az MTA közötti vagyoni viszonyokat – amit azóta meg is tett.

Az Alkotmánybíróság világosan kimondta: az MTA tulajdona mint köztestületi célvagyon nem szűnt meg, ám mivel a kutatóhálózat működtetése már nem az Akadémia feladata, az állam jogosult úgy korlátozni a tulajdonjog gyakorlását, hogy az új közfeladati címzett HUN-REN jogszerűen elláthassa feladatát.

A döntés szerint ez nem kisajátítás, hanem a közfeladathoz rendelt vagyon alkotmányos korlátozása, amely szükséges, arányos, és a közérdekkel igazolható. A bíróság továbbá hangsúlyozta, hogy a tudomány szabadsága – amely az alaptörvény X. cikkéből következik – nem sérül az új szervezeti struktúra kialakításával.

Ezzel pedig az Alkotmánybíróság kifogta a szelet a reformellenes akadémikusok vitorlájából, akik rendszeresen a magyar tudományosság autonómiájának elvesztésével riogatnak. Mindezek fényében Radnóti Sándor pere nemcsak felesleges, hanem az Alkotmánybíróság döntésének figyelmen kívül hagyása is. A mostani per ugyanis úgy tesz, mintha a döntés meg sem született volna.