Értetlenül állnak a Veszprém megyei Salföld lakosai a település tervbe vett új beruházása előtt, amelynek során másfél kilométer hosszú csatornát és egy, a falu közepére tervezett saját tisztítót építtetne Simonné Vitányi Mónika független polgármester. A település kétszer, 2007-ben és 2009-ben pályázott csatornaépítési támogatásra, ám egyiken sem nyert. Ennek ellenére a polgármester azt igyekszik elhitetni a lakosokkal, hogy a település 120 millió forintos uniós támogatást nyert el, a falunak pedig 25 millió forint önrészt kell fizetnie. Ez azt jelenti, hogy a lakosság vagy egyszeri 220 ezer forintot fizet, vagy hatvan hónapon át, csaknem ötezer forintos havi törlesztéssel, 275 ezret.
A polgármester a leendő beruházó menedzsmentjének a tagja
A helyi lakosoktól lapunk úgy értesült, a csatornázásról csak mint jövőbeni tervről beszélt a polgármester az önkormányzati ülésen, de a lakosság véleményét nem kérték ki, és sem a lehetőségekről, sem a költségekről nem tájékoztatták őket. Simonné Vitányi Mónika nem vitte a testület elé a pályázati kiírás szövegét, a pályázható lehetőségek közti választást, a döntést a pályázat benyújtásáról, valamint a tervező- és a pályázatíró cég kiválasztását és megbízását. A helyiek arra panaszkodtak, hogy a szerződéseket, a pályázati anyagot és a tervdokumentációt a közeli, a Salfölddel korábban – egyébként jogszabályba ütközően – közös körjegyzőségben álló Kővágóörsön őrzi, titkosnak nyilvánította, és azt sem az önkormányzatnak, sem az ügyféli jogállású lakosoknak és a helyi civil szervezetnek nem hajlandó megmutatni. Ügyvédi fellépéssel egyetlen alkalommal sikerült betekintenie az iratokba, a „titkos pályázatba” a salföldi székhelyű, ügyféli jogállású Káli-medence Környezetvédelmi Társaság jogi és csatornázási szakértőinek. Ekkor derült ki, hogy a volt jegyző, Verboszky Valéria és a polgármester mint a beruházó menedzsment tagja szerepel a dokumentumban. Az állandó lakosságszámnál magasabb adatot tartalmazott a pályázat, az üres telkeket lakóingatlanként, az átlagos vízfogyasztást magasabb adattal tüntették fel. A dokumentum szerint a lakosság száma nő, miközben 1975 óta folyamatosan csökken az itt élők száma. A pályázat szerint a lakosságot a polgármester előzetesen tájékoztatta, valójában viszont még az önkormányzat sem tudott a tender benyújtásáról, adatai ma is titkosak.
Bírsággal fenyeget
Lapunk úgy értesült, ilyen beruházást nem javasolnak kétezer főnél kisebb lakosságszámú település esetében. Salföldön pedig a nyári időszakban sem éri el a száz főt a községben tartózkodók száma. A helyiek jelentős része nyugdíjas, kevés vizet fogyaszt, sőt némelyik házba be sincs kötve a vízhálózat. Ennek következtében nem keletkezik annyi szennyvíz, amennyi egy másfél kilométer hosszú csatorna és tisztító működéséhez szükséges. Így dugulás, működési zavarok és bűz keletkezhet a faluban, amelynek elhárítási költsége szintén a falu állandó, negyvenfőnyi lakosságát terheli.
A polgármester a helyiek állítása szerint a leendő beruházók jelenlétében – képviselő-testületi ülésen, de falugyűlésen is – félrevezette őket, amikor azt állította, csatorna nélkül nem adnak ki építési engedélyt, a 120 millió forint pedig már a falu rendelkezésére áll. Ha viszont a beruházást elvetik, Salföld elesik a további pályázati lehetőségektől. Simonné Vitányi Mónika azt állította, aki nem támogatja a befektetést, azt ráadásul magas környezetterhelési bírsággal büntetik. A polgármester a képviselőknek nemrégiben ügyvédi levelet küldött, amelyben felszólította őket arra, hogy egyhangúlag támogassák a pályázat újbóli benyújtását.
A szomszédos Kékkút polgármestere, Pék László lapunknak elmondta, a Kékkutat és Ábrahámhegyet ellátó csatornához csatlakozhatna Salföld, ha azt a hatóságok engedélyeznék, hiszen a csatlakozás pontját kiépítették, és a már meglévő szennyvízelvezetőre ráterhelhetnék a kistelepülés szennyvizét. Ennek jelenleg egyetlen akadálya, hogy nem egy agglomerációba tartozik a három település, de 2015-ben lehetőség nyílik a változtatásra. Pék László abszurdnak nevezte, hogy a negyvenfős településen önálló rendszert akarnak kiépíteni. Mint mondta, Salföld képtelen lenne kigazdálkodni a fenntartási költséget, s ilyen kis mennyiségű szennyvíz befolyása mellett – főleg a téli időszakban – a telep nem tud hatékonyan működni. Emiatt az üzemeltetési költségek is megnőnek – tette hozzá. Ábrahámhegy polgármestere is megerősítette, hogy öt éven belül hatósági engedéllyel Salföld egyszerűen, a gravitációt kihasználva csatlakozhatna a már meglévő csatornahálózatra. Vella Zsolt úgy látja, a beruházás terve ésszerűtlen kezdeményezés, hiszen Salföld állandó lakosságának negyven százaléka nyugdíjas, és vízhasználatuk minimális. Nem egy idős ember kannákkal jár a közkutakhoz, hiszen a házukba nem vezették be a vizet – hívta fel a figyelmet.
Tízezres havi csatornadíj
Mátraházi Zsuzsanna helyi független képviselő elmondta, már az első évben mintegy ötmillió forintra rúgna a csatornahálózat működtetése. Ez legalább tízezer forintos havi csatornadíjat jelentene a zömmel nyugdíjas lakosságnak, ezenfelül a csaknem ötezer forintos önrészt is törleszteni kellene. Mátraházi Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra is, a pályázaton sem lenne esélye nyerni a településnek, hiszen az uniós tender előközművesítést nem támogat, erre azonban számos salföldi telken szükség lenne. A képviselő, mint mondta, számos alkalommal közölte a polgármesterrel, hogy több esetben jogszerűtlenül járt el, és döntései nem szolgálják a falu érdekeit, ám ez nem befolyásolta Simonné „öntörvényű ténykedését”. A kipostázott csekkek ügyében Mátraházi Zsuzsanna, Fábián Gusztáv alpolgármester és a beadvány aláíró csaknem húsz ingatlantulajdonos befizetési kötelezettség ellen felülvizsgálati kérelemmel élt. A csekket már többen befizették, s Fábián Gusztáv úgy tudja, Simonné a befolyt öszszegből fogadott magának ügyvédet, akivel megíratta a már említett, együttműködésre felszólító leveleket. Az alpolgármester hozzátette: „felháborító, hogy a lakosok pénzét fenyegető levelek megíratására költi a polgármester”.
A lakosság joga a döntés
A harmincöt éve a faluban élő Somogyi Győző Munkácsy-díjas festőművész, a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás a lakosoknak sokmilliós, egyre növekvő fizetési kötelezettséget jelent, és amelyből, ellentétben az áram-, gáz- és telefonszolgáltatással, nem lehet többé kilépni. – A lakosságnak tudnia kellene, hogy mennyibe kerül most és a jövőben az építkezés, illetve hogy a működés milyen zajjal, rezgéssel, működési zavarral és többletköltséggel jár – vélekedett Somogyi. A festőművész – aki környezetvédelmi tevékenységéért Pro Natura-díjat kapott – hozzátette, a lakosság joga a döntés, hogy ezek ismeretében igényt tart-e a csatornázásra. – Salföldön csecsemőkkel együtt negyvenketten élünk, így meg lehetett volna egyenként, személyesen is beszélni a beruházás ügyét. Ezzel szemben a polgármester és a jegyző még az önkormányzati képviselők előtt is titokban megrendelt egy 150 milliós beruházást, amelyet most erővel le akarnak nyomni az emberek torkán – nehezményezte Somogyi Győző. Kitért arra is, hogy Simonné elérhetetlen, levelekre nem válaszol, irodáját áthelyezte Kővágóörsre, és a lakossággal csak a beruházócég „nagyhangú rábeszélőembereinek közvetítésével és fizetési felszólításokkal érintkezik”. – Mivel a polgármester és a volt jegyző a beruházómenedzsment tagja, sejteni lehet, hogy a beruházót és nem a lakosságot képviselik – mutatott rá.
Felkerestük Simonné Vitányi Mónikát is, ám a polgármester nem volt hajlandó válaszolni telefonon feltett kérdéseinkre. Annyit közölt csupán, hogy a napokban nyilatkozatot tesz közzé. Jelenleg a falu első embere és a volt jegyző ellen a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatósága hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást.
origo.hu
Így pózolt Magyar Péter a cigarettacsempész haverjával
