Magyar érvek Közép-Európáért

A pénzügyi világválság kapcsán az államok egymásrautaltságáról beszélt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a keleti Davosként is emlegetett krynicai fórum megnyitóján. A mintegy kétezer gazdasági szakértőt, politikust, cégvezetőt felvonultató háromnapos tanácskozáson hangsúlyos mondanivalóval képviselte magát a magyar kormány is.

Pataky István
2010. 09. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország a krynicai fórumon hangsúlyosan képviselte a közép-európai politikai, gazdasági együttműködés szükségszerűségét. A térség energiapolitikájáról szóló vitán egyetértettek a felszólalók abban, hogy csökkenteni kell az egyoldalú energiafüggőséget. A beszélgetésen Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, a megoldás egyik fontos eszköze az észak–déli vezetékrendszer megépítése. A politikus lapunknak nyilatkozva kulcskérdésnek nevezte az ezirányú tervek finanszírozásának kérdését. Az uniós pénzek mellett kulcsfontosságú, hogy a nagybefektetők látnak-e fantáziát a tervekben – mondta Bába Iván. A közép-európai együttműködés erősítése a magyar és lengyel uniós elnökség terveiről szóló tegnapi vitán is kiemelt téma volt. Ódor Bálint helyettes külügyi államtitkár lapunk azon kérdésére, hogy nem vált-e ki ellenérzést Európa nyugati felében térségünk országainak Budapest által szorgalmazott közös fellépése, azt mondta: az unió érdeke egy kelet-közép-európai energiapiac, infrastruktúra-hálózat létrejötte, a közös térségbeli érdekek együttes képviselete pedig akkor is elengedhetetlen, ha máshol ellenérzéseket szül.
Különös hírértéket adott a krynicai fórumnak Aleksander Kwasniewski. A tanácskozás meghívottjaként a volt lengyel elnök az AP amerikai hírügynökség azon írása kapcsán nyilatkozott, miszerint egy lengyelországi titkos börtönben tartották fogva és hallgatták ki erőszakos eszközökkel a Cole hadihajó elleni 2000. évi merénylet kitervelésével vádolt Abd al-Rahim al-Nasirit, az al-Kaida terrorszervezet egykori Perzsa-öbölbeli vezetőjét 2002 végén és 2003 elején. Az exelnök tagadta, hogy tudott volna ilyen helyszínekről, de azt is kijelentette, nem ismerte teljes mértékben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) lengyelországi tevékenységét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.