Több mint hetven évvel azután, hogy egy magyar építész, Hugyecz László Sanghaj városának képét csaknem negyven épület megtervezésével átformálta, új lehetőségek nyílnak meg a hazai vállalkozások előtt Kínában. Egyrészt a kínai ipari termelés két számjegyű növekedése csak a minőség javulásával, új technológiák behozatalával tartható fenn. Másrészt az életszínvonal növekedése miatt sürgető problémává vált a távol-keleti óriásállamban az ivóvízellátás, az árvízvédelem és a hulladékgazdálkodás. Vagyis egy sor olyan terület, ahol a magyar szakemberek szaktudása kiválóan alkalmazható.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–kínai tagozatának elnöke, Nádasi Tamás szerint számunkra a legfontosabb kitörési pontot a fenntartható növekedést szolgáló kínai programok jelentik. A megújuló energiák, az infokommunikációs technológiák, a járműipar, az agrárium és a vízgazdálkodás területén már most jól látható a magyar vállalatok tudásbeli előnye. Magyar mérnökök oldják meg több kínai város ivóvízellátásának kialakítását, szennyvízcsatorna-hálózatokat, víztisztítókat és kutakat terveznek, s a piac szinte beláthatatlan. Aki járt már Kínában, tudja: egyetlen városban sem egészséges a csapvíz, a felszíni vizek szennyezettek, sok településen ivóvízvezeték sincs.
A kamara tagozata részt vett az új Széchenyi-terv előkészítésében, feladatuk többek között külgazdaságunk kitörési pontjainak felvázolása volt. – A magyarországi kis- és közepes vállalatok olyan szellemi potenciált jelentenek, amely Kína számára elsősorban a kreativitásban, a minőségben, az európai szellemi és kulturális beágyazottságban és az európai gazdálkodási gyakorlatok ismeretében testesül meg – fogalmazott lapunknak Nádasi Tamás, aki több évtizedes személyes tapasztalatait összegezve állítja: a kínai ipari beruházásoknál a magyar mérnöki tudás igenis eladható. Kiemelte: az óriási kínai árvizek miatt szükség van a magyar szaktudásra többek között a víztározók kialakításánál, a töltések megtervezésénél, a kotrásnál vagy a hajóutak kialakításánál. A magyar technológiák exportjának bőven akad más területe is: az ásványvíz-palackozók, fürdők, kutak kivitelezése mellett a geotermikus energiahasznosításnál és a környezetvédelmi vizsgálatok elkészítésénél is igényt tartanak a magyar szaktudásra. Nádasi szerint jó esélyeink vannak új megbízások elnyerésére az egészségturisztikai fejlesztéseknél, a termál- és gyógyfürdők tervezésénél, a településfejlesztésnél és a turisztikai beruházásoknál. – A kamara kereskedelemfejlesztési javaslatai bekerülhetnek az új Széchenyi-tervbe. Az az egyik célkitűzésünk, hogy egyre több kínai tartománnyal és a nagyobb városok önkormányzataival alakítsunk ki hosszú távú együttműködést – mondta el Nádasi.
A külkereskedelmi mérlegünk jelenleg Kínát tekintve egyelőre finoman szólva is egyoldalú: az idén az első fél évben a magyar kivitelnél 375 milliárd forinttal több értékű kínai áru érkezett hazánkba. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az arányok azonban javulást mutatnak: a magyar kivitel a tavalyi mélyponthoz képest az idén már 52 százalékos bővülést mutat, miközben a Kínából érkező import csak tíz százalékkal növekedett.
– A Kína felé irányuló export bővítése kitörési pont lehet a magyar gazdaság számára. Kína olyan fogyasztói és gazdasági nagyhatalom, ahol az önálló technológiák fejlesztése óriási növekedési ütemet mutat – nyilatkozta lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára. Becsey Zsolt hangsúlyozta: az ázsiai ország számára hazánk logisztikai csomópont lehet a régióban, a piaci szempontokat tekintve kifejezetten fontosak vagyunk számukra. Kína szeretne élni a jövőben azzal a lehetőséggel, hogy egyes cégeik a termelést és összeszerelést is hazánkban valósítsák meg, így szeretnének ugyanis bekerülni az uniós piacra. – A kínai gyártóknak mindez azért éri meg, mert a brüsszeli jogszabályok előírják, milyen mértékű európai hozzáadott érték esetén minősülhet egy termék uniós eredetűnek, amely után már nem kell magas behozatali vámot fizetni – magyarázta. Becsey Zsolt rámutatott: megfelelő mennyiségű hazai beszállítói és foglalkoztatási hányad esetén a nálunk gyártott vagy összeszerelt termék már az EU-ból származónak tekinthető. A magyar exportlehetőségekkel kapcsolatban Becsey leszögezte: a fenntartható növekedés és a termelés minőségi változása miatt Kínának folyamatosan új technológiát kell importálnia, ezt a piaci lehetőséget használhatják ki megfelelő állami támogatás mellett a magyar vállalatok.
origo.hu
Rejtett díjak a hétköznapokban: így húzzák le a vásárlókat a boltok és éttermek
