Őszödi beszéd: nagykövetségekre is elküldték

Több dél-amerikai állam magyar nagykövetségének, valamint – értesüléseink szerint – az ankarai diplomáciai kirendeltségünk informatikai rendszerében is megjelent 2006-ban Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A két kazettára felvett hanganyag egyikét az MSZP-székházban, a másikat a Miniszterelnöki Hivatalban őrizték. A kancellárián őrzött példány digitalizált változata négy éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra. A pártban többen úgy gondolják, a kiszivárogtatás mögött Gyurcsány és Szilvásy György állt, ám erre az ügyben indult, s „nem gőzerővel folytatott” titkosszolgálati vizsgálatról készült jelentés nem tért ki.

Frakcióüléstől a zavargásokig. A 2006. május 25–26-i frakcióülés záróbeszédének részleteit 2006. szeptember 17-én ismeretlenek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták. Majd egy hosszabb, 25 perces rész is nyilvánosságra került. Gyurcsány kijelentései azóta a politikai közbeszédben visszatérnek. Megfogalmazásai a k…va országról, arról, hogy végighazudtak másfél évet, hogy valójában nem kormányoztak és hogy nagyon elkú…ták, az egész világon ismertté tették Magyarország akkori miniszterelnökét. A lakosságot ugyanakkor sokkolták a történtek, a kiszivárogtatás estéjén tüntetés kezdődött Budapesten és több vidéki városban, az emberek a kormányfő lemondását követelték. Szeptember 18-án a megmozdulások utcai rendzavarásba torkollottak, a tüntetők elfoglalták az MTV székházát. Ezután napokon keresztül utcai összecsapások voltak a tiltakozók és a rendőrség között. (MN)

Már Rajnai Attila az Élet és Irodalomban 2007 májusában megjelent cikkében is említést tett arról, hogy az őszödi beszéd bizonyos része a világ különböző pontjaira, így Észak-Amerikába, Mexikóba és Dél-Amerikába is eljutott az interneten. Információink szerint a kiszivárogtatás és a kormányüdülő esetleges lehallgatása miatt indult nemzetbiztonsági vizsgálat ezzel összefüggésben megállapította, a digitalizált hanganyag több dél-amerikai állam magyar nagykövetségének informatikai rendszerében is „landolt”, de eljutott az ankarai követségre is. Akkor Szalay Zsolt volt a török nagykövet, aki kérdésünkre elmondta, nincs tudomása a beszéd kiszivárogtatásának részleteiről, így azt sem tudja, az ankarai nagykövetség számítógépes rendszerében megjelent-e.
Úgy tudjuk, az akkor Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) néven működő polgári elhárításnál 2006 szeptemberében Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter által elrendelt vizsgálatban ellenőrizték azt is, hogy melyik kazetta alapján készült az a digitalizált változat, amely nyilvánosságra került. Balatonőszödön ugyanis eredetileg két kazettára vették fel a kihelyezett MSZP-s frakcióülés eseményeit. A tanácskozás után – úgy tudjuk – az egyik hanghordozó az MSZP székházába került a Köztársaság térre, a másikat a Miniszterelnöki Hivatalba vitték, Gál J. Zoltán kabinetfőnök páncélszekrényébe, s ezt a kópiát használták fel a kiszivárogtatott verzió elkészítéséhez. A vizsgálat során keresték azt a személyt vagy személyeket is, akik részt vettek a zavargásokat eredményező beszéd kiszivárogtatásában. Kihallgatták a kormányüdülő hangtechnikai rendszereit jól ismerő helyi technikust. Az igen agresszív kihallgatási módszerek miatt a férfi ki is borult. A Frenreisz Károly zenész tulajdonában álló Omega Trade Kft. által hangosított rendezvénynyel kapcsolatban – értesüléseink szerint – a szolgálatokon kívül egy magán biztonsági cég külön is nyomozott a kiszivárogtató után. A vizsgálat célja az eset megismerésén kívül az objektumvédelem és a védett személyek őrzése volt, azonban a három évig tartó titkosszolgálati felderítés eredményét nem hozták nyilvánosságra. Juhász Gábor, a Bajnai-kabinet titokminisztere egy lapunknak januárban adott válaszában azt állította, az NBH a titoktörvény alapján kezdett vizsgálatot 2006 szeptemberében. A Kormányszóvivői Iroda szintén januárban közölte a Magyar Nemzettel, hogy sem a beszédet felvevő, sem az azt rögzítő személyek nem követtek el jogsértést, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. Titkosszolgálati forrásokból úgy tudjuk, az akkor még Galambos Lajos irányítása alatt álló, majd utódja, a Laborc Sándor vezette NBH „nem igyekezett mindenáron a nyomára jutni”, kinek állhatott érdekében leginkább a beszéd nyilvánosságra jutása. Ahogy azt sem „sikerült” kideríteni, ki adott megbízást annak a futárnak, aki a beszédet elsőként sugárzó közrádióba vitte a felvételt.
Az általunk megkérdezett szocialista politikusok sem tudtak biztosat arról, ki vagy kik hozhatták nyilvánosságra Gyurcsány előadását. Az összes befolyásos MSZP-s politikust megkérdeztük, s túlnyomó többségük egyértelműen úgy nyilatkozott, személyesen Gyurcsánynak is érdekében állhatott a kiszivárogtatás. Ha ez valóban így volt, akkor az nem történhetett meg bizalmasa, az akkoriban a titkosszolgálatokat is felügyelő Szilvásy György kancelláriaminiszter közreműködése nélkül. Ennek igazolására azt hozták fel, hogy a kormányfő és a kormányzati kommunikáció a vizsgálatok beindítása után nagyon hamar olyan nyilatkozatokat tett, hogy nem szükséges kideríteni, ki volt az a belső ember, akinek köze volt a hanganyag nyilvánosságra hozatalához. A kormányzati kommunikációs stratégiát ebben az időben Gyurcsány mellett Gál J. Zoltán, valamint Keszthelyi András miniszterelnöki tanácsadó határozta meg. Informátoraink megjegyezték, a miniszterelnök délelőtti felszólalása után a frakció tagjai beszélhettek, de az egész eszmecsere igen nyugodt hangulatban zajlott. Épp ezért fogadták sokan értetlenül, amikor Gyurcsány viszonválaszában nagyon szenvedélyes hangot ütött meg , ami végül bejárta a világsajtót is. Az elhárítástól származó értesüléseink szerint a kiszivárogtató keresése csak addig volt intenzív, amíg az elemzők olyan részeredményre jutottak, hogy a beszéd nyilvánosságra juttatása egy elhibázott kommunikációs művelet része lehetett, ami az érdekeltek számításaihoz képest ellentétes hatást váltott ki a közéletben. Az őszödi frakcióülésnek egyébként az a Butor Klára volt az egyik fő szervezője, aki Gyurcsány bizalmasaként később az MSZP pártigazgatói tisztségét is betöltötte. A politikussal kapcsolatban is megjelentek olyan híradások, hogy neki is tudomása lehetett a hanganyag kiszivárogtatásának körülményeiről, ám Butor az ügyben soha nem szólalt meg.