Szorongatják Belgrádot

Az Európai Unió vezető országai és Washington arra igyekszik rávenni Szerbiát, hogy vonja vissza a Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozati javaslatát, vagy hagyja ki belőle a bevezető részt – amelyben hangoztatja a függetlenség egyoldalú kihirdetésének elfogadhatatlanságát – és azt a követelést, hogy kezdjenek tárgyalást „a nyílt kérdésekről”, így Koszovó jogállásáról is.

Szerbia nem hajlandó a lényegi változtatásokra. Pedig a tisztségviselők nyilatkozataiból is kitűnik, maga sem bízik túlzottan a diplomáciai sikerben, hogy rezolúciójavaslata támogatásra találna a nagyhatalmak ellenében is. Mégis úgy számítgatják a szavazatokat, hogy van esély a határozat megszavazására. (A határozatot szavazattöbbséggel hozzák meg.)
Megfigyelők azonban úgy vélik, hogy egy ilyen győzelemmel vesztene legtöbbet Szerbia, s nem jól kalkulál, amikor azt gondolja, hogy ezzel erősítené pozícióit a szerinte elkerülhetetlen Koszovó-tárgyalásokon. A státusról ugyanis nem lesznek tárgyalások, s maga ellen fordítja az eddig jóindulattal bíró hatalmakat, amikor az EU-csatlakozás miatt erre nagy szüksége lenne. A Nyugatnak ugyanis fogytán a türelme, s lépésről lépésre teszi egyértelművé, hogy Belgrád Koszovó-politikájának folytatása veszélybe sodorja Szerbia uniós közeledését. Guido Westerwelle német külügyminiszter holnapi belgrádi látogatásakor feltehetőleg igyekszik majd a szerb diplomácia lelkére beszélni. A Vecsernje novoszti napilap szerint a belgrádi fogadkozás ellenére – hogy nem változtat a határozati javaslatán – van lehetőség a kompromisszumra Brüsszellel. Annál is inkább, mert már a belgrádi politikai elit sem egységes Koszovó kérdésében.
Közben Skender Hyseni koszovói külügyminiszter közölte, Pristina nem nyújt be határozati javaslatot az ENSZ-közgyűlésnek.
A határozati javaslatról szeptember 9-én kellene vitát nyitni, ám a dátum nem végleges. Szeptember 14-ig azonban mindenképpen szavaznak.