Újabb válságot kelt a globális kaszinó?

Naponta négyezermilliárd dollárnyi összeg cserél gazdát a nemzetközi devizapiacokon, azaz a világ GDP-jének értéke nagyjából két hét alatt tűnik fel a pénzkereskedelemben – derül ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának minapi felméréséből. A FigyelőNet hírportál által idézett, félszáz jegybank és 1300 kereskedelmi bank megkérdezésével végzett kutatás szerint a devizapiacokon naponta megforduló összeg három év alatt (2007 és 2010 áprilisa között) húsz százalékkal nőtt, igaz, az ezt megelőző három évben a bővülés még hetvenszázalékos volt. Az utóbbi három évben a piac kicsúszott a klasszikus bankok ellenőrzése alól, mert a napi forgalom többsége már fedezeti és nyugdíjalapoktól, jegybankoktól és nem tőzsdei bankoktól származott. A napi forgalom mindössze 13 százaléka származik nem pénzügyi vállalatoktól, vagyis ekkora hányada kapcsolódhat a reálgazdasághoz.
Az internetes laptársunknak nyilatkozó Pete Péter, az ELTE Közgazdasági Tanszékének vezetője úgy látja: jogos az aggodalom, a pénzpiaci folyamatok elszakadtak a reálgazdaságiaktól. A technikai fejlődés nyomán a tranzakciós költségek (a pénzváltás ára) gyakorlatilag eltűntek, így a piaci szereplők a legkisebb elmozdulásokra is azonnal rávetődhetnek, naponta többször is. Az egyetemi tanár szavai szerint a piac túlburjánzásának megakadályozására előbb-utóbb bevezethetik a Tobin-adót a nemzetközi bankszabályozás mintájára. Erre csak akkor van esély, ha az egész világ egyszerre lép, különben lakatlan szigetekre települnek a pénzpiaci szereplők.
Másként látja a helyzetet Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a spekulációs tőke nem hoz létre értéket. Ilyenformán tehát nem kapcsolódik a reálgazdasághoz, ehelyett csak újraosztja a jövedelmeket, méghozzá elképesztő mértékben. – Globálisan az állami fiskális mentőcsomagok 87 százaléka a pénzintézetek megmentését szolgálta, csak a maradék ösztönözte közvetlenül a reálgazdaságot. A támogatások többségét a bankok most is befektették a világméretű kaszinóba, mert ott jóval nagyobb haszonnal lehet forgatni a pénzt, mint az értékteremtő gazdaságban. Ennek köszönhető a nemzetközi devizapiaci forgalom növekedése – fogalmazott Farkas, aki szerint a strukturális feszültség nő a rendszerben, ami robbanáshoz, újabb, még mélyebb válsághoz vezet.