Hetek óta nincs elnöke a Duna TV-nek, évek óta megválasztott vezető nélkül működik az MTV, a Magyar Rádió első emberének nyáron lejárt a mandátuma, a médiafelügyeletet ellátó Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hónapokig elnök nélkül működött; nagyjából ez a helyzet fogadta az új kormányt a közszolgálati média terén. Hogy ez előállhatott, abban komoly szerepe volt az 1996-ban, a balliberális koalíció kétharmados többségével elfogadott médiatörvénynek. Végérvényesen bebizonyosodott tehát: a jogszabály alkalmatlan az elektronikus sajtó működési viszonyainak kordában tartására.
Új médiatörvény még nincs, de a második Orbán-kabinet és a mögötte álló parlamenti többség huszáros csapással próbált meg rendet vágni a sorok között. Első lépésként átalakult a felügyeleti rendszer. Augusztusban megkezdte működését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Ezzel megszűnt az ORTT, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság, és „egy fedél alatt” működik a két felügyelet. A kormányfő kilenc évre Szalai Annamáriát nevezte ki az NMHH élére. A hatóság autonóm szerveként működik az ORTT helyébe lépő médiatanács. Ennek tagjait a parlament egyetlen listán, kétharmados többséggel választja meg.
A médiatörvény módosításával megszűnik a Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió közalapítványa is. A három közmédiumot és a Magyar Távirati Irodát a jövőben egyetlen, közszolgálati közalapítványnak nevezett testület felügyeli. Ennek kuratóriumába hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A kormánypárti többség biztosítása érdekében azonban a médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját. E kuratórium mandátuma szintén kilenc évre szól. Feladatai közé tartozik a közmédiumok vezetőinek kinevezése; őket ezentúl nem elnöknek, hanem vezérigazgatónak hívják majd, és a korábbi gyakorlattal ellentétben felmenthetők lesznek. A fentiekben „csak” a legfontosabb szerkezeti átalakításokat tartalmazó törvénymódosítások lényegét foglaltuk össze, új, átfogó jogszabály még nem született. Hátravan még a tartalmi kérdéseket tisztázó úgynevezett médiaalkotmány, majd a teljesen új médiatörvény megalkotása. A médiaalkotmány a sajtó szabadságának és kötelezettségeinek, a válaszadási jognak, illetve a közönség jogainak gyűjteménye. Hatálya nem csupán a rádiókra és televíziókra terjed ki, hanem a nyomtatott és az internetes sajtóra is.
A kormány médiaátalakítási törekvései éles kritika mellett zajlanak; az újságírók szakmai képviseletei leginkább a válaszadási jog miatt aggódnak, az ellenzék pedig már alkotmánybírósági beadványokat is készített. Az MSZP minden nemzetközi befolyását megmozgatta a kormány elmarasztalása érdekében, de az Európai Parlament és az Európai Bizottság nem talált kivetnivalót a születőben lévő szabályozásban. Csak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – amelynek az EU-hoz semmi köze – médiabiztosa fogalmazott meg kritikát; a posztot egyébként korábban Haraszti Miklós volt SZDSZ-es képviselő töltötte be.

Erős fordulat következik az időjárásban, kiadták a riasztást