Vikingek a szigeten

Ötödik alkalommal rendezték meg a hét végén a szigethalmi Emese parkban a vikingek és magyarok találkozóját. A szombati rossz idő ellenére az ország legtávolabbi pontjairól is sokan ellátogattak az egyedülálló múzeumfaluba, ahol a vendégek kipróbálhatták honfoglaló, államalapító őseink fegyvereit.

Újabb EU-s támogatás. Lovagi csarnok nyitotta meg kapuit nemrégiben az Emese park területén, amelynek átadásáról lapunk is tudósított. A munka azóta sem ért véget: a skanzen tovább bővül, s ehhez Szigethalom uniós forrásból mintegy 90 millió forintot nyert. Ebből az összegből egyebek mellett a csarnok köré korhű sáncos fal épül, mögé pedig tavat létesítenek.

Szigethalmon csatakiáltás töri meg az esős szombat csöndjét, ám hamarosan az ordítást is elnyomja a fegyverek, pajzsok csörgése. Az V. Vikingek és Magyarok Találkozójának résztvevői úgy tűnik, a legkevésbé sem kímélik egymást a Csepel-szigeten. A rossz idő ellenére több százan nézik izgatottan az egymásnak feszülő hagyományőrzőket, akik a keskeny magas földsáncon küzdenek. Mások, akik békésebb látványra vágynak, az országban egyedülálló Emese park középkori skanzenjében sorra nézhetik, mint szőttek, kovácsoltak vagy éppen zenéltek honfoglaló, államalapító őseink. A lesüllyesztett faházban megismerkedhetnek a vajákos asszonyok tudományával, és a frissen letelepült magyarok otthonával, míg a kifőzdékben korabeli lepények, sütemények és édességek várják a látogatókat.
Az egykori laktanya ma várudvar. Fái között sátrak és kicsiny műhelyek, odébb egy istálló és karám a juhoknak. A felnőtt látogatók a fejüket kapkodják, míg a gyermekek zsibongva szaladgálnak: most igazán elemükben érzik magukat, mert a hagyományos múzeumokkal szemben itt minden megfogható, minden kipróbálható. Nem csoda hát, hogy az eső ellenére Szekszárdról, Pécsről, Debrecenből is érkeztek vendégek. Többekben felvetődik persze a kérdés: mi közünk is van nekünk, magyaroknak az északi-germánok harcos népéhez? A választ Magyar Attila, az Emese Várispánság megálmodója adta meg: A IX–XI. századi magyar sírok bővelkednek viking tárgyakban, míg a viking leletek között gyakran ott találjuk a magyar kézművesek alkotásait. Szent István királyunk testőrségében több száz északi harcos szolgált. Ennek a varég gárdának Szent Imre herceg volt a vezetője. Ennél is érdekesebb Tyrker (vagy Türker) története. Az óskandináv sagairodalom egyik fejezete az amerikai kontinens Kolumbusz előtti felfedezését beszéli el. Eszerint Vörös Erik fia, Leif Erikson elindult, hogy az óceánon túl megtalálja Vinlandot, az addig feltáratlan földet. Leif legénysége között, egykori tanítómestere egy Tyrker nevű férfi is helyet kapott. A korabeli szóhasználatban a Tyrker „a Magyar” megjelölésre is használatos volt. Így, könnyen lehet, hogy Kolumbusz előtt már magyar láb is tapodta az Újvilág földjét.