A bencések ezer éve Magyarországon

Köszönjük, hogy ezer éve itt vannak, és számíthatunk munkájukra, szolgálatukra a jövő nemzedékek gazdagításában – mondta Szászfalvi László egyházügyi államtitkár, megnyitva azt a kétnapos budapesti konferenciát, amely ma folytatódik a bencés rend hazai történetéről és küldetéséről.

A másfél évezrede létező bencés szerzetesrend 996-tól küldte hazánkba szerzeteseit Géza fejedelem és Szent István hívására. A Szent Benedek reguláját követő bencések addigra megtérítette Angliát, a germán törzseket, sőt – amint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát megfogalmazta tegnap – „szellemükkel megdolgozták Európát”. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár az Örökség és küldetés – bencések Magyarországon című konferencia köszöntéseként felidézte: ez a rend, amely hazánkban egyidős az államisággal, kezdetektől fogva gazdagítja a magyar kultúrkincset. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az államtitkár hosszan beszélt a Szent István alapította pannonhalmai apátságról, mint amely épületét, szellemiségét tekintve „országunk védjegye”. Szászfalvi kitért arra, hogy az apátság ma is a térség gazdasági fejlődésének motorja, a legnagyobb foglalkoztató a térségben, „azt példázván, hogy a gazdasági fejlődés, az emberek boldogulásának elősegítése sosem állt mesze az egyháztól”. Dicsérte a bencéseket tudományos tevékenységükért, oktató-nevelő munkájukért és azért, amit a keresztény egyházak közötti párbeszédért tesznek. „Azon leszünk, hogy a bencés rend minden támogatást, lehetőséget megkapjon a jövő nemzedék gazdagítása számára” – mondta a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára.
Várszegi Asztrik püspök-főapát, a Magyar Bencés Kongregáció irányítója többek között arról beszélt: a honi bencés közösség 1802–1945 között nyújtotta a legnagyobb teljesítményt. 1945-ben 300 fölötti volt a szerzetes paptanárok és növendékek létszáma, kilenc gimnáziumot tartottak fenn. 1950-ben viszont elveszítették földbirtokaikat, a pannonhalmi és a győri gimnázium kivételével intézményeiket, a bencések kétharmada nem folytathatta hivatását. „Belső függetlenségünk is megsemmisült az állambiztonság fűnyírója alatt” – ismerte el Várszegi Asztrik. Megállapította, 1990-ben egy minden tekintetben megtört rend indult meg az újjászervezés útján. Fő gyakorlati törekvésük iskolák számának és hatékonyságának bővítése.