A tőkekivonás a gazdaság fékje

Több mint 4500 milliárd forintot vonnak ki évente hazánkból a külföldiek, a kettős szerkezet mellett ez a fő oka a magyar gazdaság vergődésének – hangzott el tegnap a szegedi közgazdász-vándorgyűlésen. Becsey Zsolt, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint olyan tőkecsapdába került az ország, ahonnan csak a magyar beszállítói láncolatok és a kivitel fejlesztésével lehet kilábalni.

A régió államai közül hazánkban mutatkozik a legnagyobb eltérés az itthon maradó, illetve a külföldre kivitt jövedelmek között, amelyek jelenleg a bruttó hazai össztermék (GDP) 7 százalékára rúgnak. Ez a különbség főként a hazánkban működő vállalatok nyereségének kiutalásából fakad, és mértéke hozzávetőlegesen évi négyszázmilliárd forintra tehető – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A fórumon előadást tartó Róna Péter közgazdász szerint gyökeresen szakítani kell azzal a korábbi felfogással, amely kizárólag az exportra támaszkodva képzeli el a kilábalást, ez ugyanis mára olyan torz gazdaságszerkezetet eredményezett, amelyet alacsony foglalkoztatottság és bérmunkafüggőség jellemez.
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős államtitkára előadásában rámutatott: a külföldiek profitkivonása miatt hazánk egyfajta tőkecsapdába került, amelyből többek között az export-import arányának javításával lehet kitörni. Ennek érdekében a külföldi befektetőket ösztönözni kell arra, hogy minél nagyobb arányban alkalmazzanak magyar beszállítókat. Ezzel egyrészt importot lehetne kiváltani, másrészt támogathatjuk a hazai kis- és középvállalkozásokat. A tárca a most meghirdetett Lánchíd program révén igyekszik támogatást nyújtani a hazai cégeknek.
A vándorgyűlésen szintén felszólaló Bod Péter Ákos szerint nem valószínű, hogy bekövetkezik Magyarország leminősítése, mivel javulnak a makrogazdasági mutatóink. Ennek ellenére figyelembe kell vennünk a hitelminősítői intéseket, hazánk megítélése ugyanis a visegrádi államokénál rosszabb a korábban felhalmozott adósságteher miatt. A Corvinus Egyetem tanára szerint az euró bevezetése még akkor is nemzeti érdekünk, ha csökkenti függetlenségünket. Rámutatott: gazdasági mozgásterünket okosan kell kihasználni, tárgyalnunk kell a korábban ezermilliárdos állami támogatásban részesített multikkal a honi beszállítók felkarolásáért. Az unióban „sem stréberként, sem kekeckedőként nem viselkedhetünk”, mert a 2008-ban felvett óriáshitelt folyósító szervezetek közül az EU s nem a valutaalap bizonyult a keményebb tárgyalópartnernek.