Irán mellett számos ázsiai országban, így Indiában, Indonéziában és Kínában is megjelent a napokban az a Stuxnet nevű internetes féreg, amelyet a szakértők szerint kimondottan nukleáris létesítményekben, víz-, gáz- és olajvezetékek működtetésére használt elektronikai rendszerek elleni támadásra fejlesztettek ki. A számítógépes vírust a német Siemens vállalat Simatic S–7 típusú ipari gépeinek operációs rendszere ellen hozták létre, amelyeket feltehetőleg az iráni atomlétesítményekben – így a busehri atomerőműben és a natanzi urándúsítóban – is használnak. A Simatic S–7 iráni alkalmazását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség iráni vizsgálóbizottságának volt elnöke, Olli Heinonen is megerősítette. A finn F–Secure számítógépes biztonságtechnikai cég vezető kutatásfejlesztője, Mikko Hypponen a ComputerWeekly.com hírportálnak elmondta, a Stuxnet mögött izraeli forrás állhat, még akkor is, ha magát a vírust az Egyesült Államokban, Szaúd-Arábiában vagy Egyiptomban programozhatták.
A számítógépes kártevő először 2009-ben tűnt fel, és egy fehérorosz székhelyű vírusirtó központban figyeltek fel rá. Az amerikai liberális New York Times információi szerint a mostani változat – amely tegnap hatmillió egyedi és ezer vállalati gépet próbált megfertőzni Kínában – idén januártól keringett az iráni rendszerben. Az MTI által idézett Ralph Langner német komputerbiztonsági szakember szerint a vírust – némi titkosszolgálati rásegítéssel – feltehetően az iszlám köztársaság nukleáris erőművének építésében részt vevő orosz szakemberek hurcolhatták be. Az izraeli eredetre utalhat, hogy a vírus kódjának egyik részlete a Myrtus (mirtusz) nevet viseli, amely az Ótestamentumra, pontosabban Eszter könyvére – a nő héber nevére, Hadassza, azaz mirtuszvirág – utalhat, aki Krisztus születése előtt mintegy 450 éve menekítette meg a zsidókat a perzsa fogságból.
A fegyver azonban visszafelé is elsülhet, hiszen a NATO tegnap közölte, a Stuxnet nagy veszélyt jelent a katonai szövetség számítógépes rendszerére, ezért kiemelt figyelmet szentelnek az ügynek. A NATO mellett a növekvő kibertámadások veszélye miatt az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának is van az ilyen esetek elhárítására létrehozott speciális szakértői egysége.

Tseber Roland úgy aggódik a magyarokért, hogy nem tartotta fontosnak a magyar állampolgárságát