Élesen kritizálta az Európai Bizottság (EB) múlt heti javaslatát a magán-nyugdíjpénztári elszámolásokkal kapcsolatban Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter. A tárcavezető a The Warsaw Voice angol nyelvű lengyelországi lap szerint úgy fogalmazott, hogy „igencsak elégedetlen” a brüsszeli megoldástervezettel. Az EB arról döntött, hogy az adósságból finanszírozott nyugdíjreform költségeit figyelembe vennék túlzottdeficit-eljárás indításánál, vagyis, ha egy ország csak emiatt lépi túl a háromszázalékos hiányküszöböt, nem büntetnék. Ezzel szemben kilenc uniós ország – amelyek között van Lengyelország mellett Magyarország is – azt kívánta volna elérni, hogy a hivatalos statisztikákban is csökkentsék a hiányt és az államadósságot a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegek erejéig.
Magyarország számára az EB javaslatának – ha jövőre valóban három százalék alatti hiányt érünk el – semmilyen különösebb jelentősége nem lenne. Az elképzelés azoknak az országoknak a helyzetén segítene, amelyek öt-hat százalék körüli államháztartási hiányokat kell leszorítsanak az uniós küszöb alá néhány év alatt, s amíg ez nem sikerül, túlzottdeficit-eljárás alatt állnak, illetve a legfrissebb döntés értelmében a bruttó nemzeti termékük (GDP) 0,2 százalékáig terjedő büntetés is fenyegeti őket. Bár szakmai vélemények szerint Brüsszel kitart álláspontja mellett, és a pénzügyminiszteri találkozón sem lesz engedékenyebb, hazánk egyértelmű érdeke lenne, hogy az eredeti, a kilenc ország által levélben megfogalmazott elképzelés érvényesüljön. Ennek következtében ugyanis 1,5 százalékponttal csökkenne az államháztartási hiányunk, ami a piaci megítélésünkön segítene és – nyilatkozta lapunknak korábban Madár István közgazdász – mozgásteret nyitna kisebb mértékű gazdaságélénkítésre is.
Ezzel szemben Németh György közgazdász-szociológus szerint akkor sem csökkenne az ország pénzügyi sebezhetősége, ha az EU eleget tenne a kilenc tagállam kérésének. Mert a problémát nem a Világbank által szorgalmazott nyugdíjreform államháztartási elszámolása, hanem magának a tőkésítő nyugdíjrendszernek a bevezetése, azaz a nyugdíjrendszer második pillérének létrehozása jelenti. – Ez súlyos makrogazdasági hiba volt, a kijavítását azonban szinte ellehetetleníti a magánnyugdíjpénztárak működtetéséből hasznot húzó pénzügyi szereplők lobbiereje, amely arra is képes, hogy „saját közgazdaság-tudományt vásároljon magának”. Kérdésünkre, hogy akkor mégis mit lehetne tenni, Németh György azt mondta, hogy a legjobb megoldás a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása, a második legjobb megoldás a tagság választhatóvá tétele lenne. Mindennek azonban csak egy nyugdíjreform keretében lenne értelme, amelynek során megteremtenék az egyéni számlavezetést, az egyéni számlákra az öregségi nyugdíjak fedezetére szolgáló járulékrész kerülne, s az úgy kamatozna, mint az államkötvények. Közbevetésünkre, hogy az nem lenne-e államosítás, azt válaszolta, hogy szó nincs erről, az egyéni számla az egyén tulajdona maradna továbbra is, csak éppen a befektetését korlátoznák „virtuális” államkötvényekre. Ez szerinte jogilag viszonylag könnyen keresztülvihető, de politikailag mindenképpen egyszerűbb megoldás a tagság választhatóvá tétele, mert a szabad választás elve ellen kifogás nem tehető. Mivel EU-s szinten korunk nagy kérdése a nyugdíjrendszerek jövője és EU-szintű egységesítése, a jövő első félévi magyar uniós elnökség idején napirendre lehetne tűzni e témát – mondta a szakember.
Egyetértett a közgazdász-szociológus álláspontjával Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója is. – A kezdettől fogva ellensége vagyok a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszernek – mondta a kutató a Portfolio.hu-nak adott tegnapi interjúban. Szerinte azt az összeget, amelyet a dolgozók nem a nyugdíjasoknak, hanem a magánpénztáraknak adnak (évente hozzávetőleg 400 milliárd forint) nyugodtan le lehetne vonni a költségvetési hiányból, az EB ajánlatát azonban közgazdaságilag értelmetlennek tartja. Simonovits András az interjúban arra is kitért, hogy mára a Világbank is rájött arra, hogy téves volt erőltetni a kelet-európai és latin-amerikai országokban a nálunk is alkalmazott nyugdíjreform-elképzelést.
A Magyar Nemzet próbálta elérni Matolcsy Györgyöt azzal a kérdéssel, hogy a lengyelekhez hasonlóan Magyarország is nyíltan kifejezi elégedetlenségét a brüsszeli ajánlatra, vagy elfogadjuk, amit felkínáltak kérésünk teljesítése helyett. A nemzetgazdasági minisztertől lapzártánkig nem érkezett válasz.
origo.hu
Folytatódik az M9-es autópálya építése
