Díjazott magaslesők

Máté Bence volt a szakértője Török Zoltán korábbi természetfilmjének; a Vidrasors 2008-ban a filmszemlén rendezői díjat kapott. A rendező új mozijának főhősei nem sztárok, decembertől mégis fél Európa egy rétisas fészekalja, egy fiatal vidra és egy öreg szürkeharcsa történetét nézi majd. A Wild Hungary (Vad Magyarország) átfogó képet nyújt a Kárpát-medence élővilágáról, miközben játékfilmes eszközökkel szórakoztat.

Klementisz Réka
2010. 10. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

London: Máté bence az év természetfotósa. Magyar fotós, Máté Bence nyerte a londoni természettudományi múzeum és a BBC által meghirdetett éves természetfotós-pályázatot, amely a világ egyik legrangosabb ilyen témájú fotóművészeti versengése, és amelyre az idén is több mint harmincezer alkotás érkezett. A magyar fotográfus a Costa Rica-i esőerdőkben honos levélvágó hangyákról készített képével érdemelte ki Az év természetfotósa címet. Mark Carwardine, a bírálóbizottság elnöke úgy fogalmazott: a győztes fotós szakmájának művészszemmel bíró mestere. Máté Bence díjnyertes alkotása 2011 márciusáig lesz látható a brit fővárosban a legsikeresebb pályaművekből összeállított kiállításon. (R. K. K.)


Rendezői változat. Török Zoltán több mint tíz éve foglalkozik természetfilmezéssel, pályáját a svéd Scandinature Filmsnél kezdte, gyakorlatát a BBC természetfilmes szerkesztőségében David Attenborough mellett végezte. Elsősorban nyugat-európai (Arte, BBC, France5) és tematikus (Discovery Channel, National Geographic) csatornáknak forgat, hazai ismertséget 2001-es Ciánblues – A mérges folyó című dokumentumfilmjével szerzett. A Vad Magyarország négyfős stábjával és öt kamerával húsz forgatási helyszínen összesen 234 napot forgatott, és 53 625 kilométert tett meg a magyar utakon.


Nyitókép: legelő téli ködben, Hortobágy, puszta. Gulyások melegszenek a kondér mellett. Skanzenromantika. Török Zoltán és stábja két éve a fejébe vette, filmre viszi a puli-gulyás-puszta sztereotípia mögött rejtőzködő Magyarországot. Az eredmény a vártnál is több lett.
A világ egyik legjobbnak tartott természetfilm-operatőre, Jan Henriksson és Magyarország egyik legsikeresebb természetfilmese, Mosonyi Szabolcs eddig még soha meg nem örökített természeti jelenségeket, állati viselkedéseket rögzített csúcstechnikával, mozivilágot idéző képekkel.
Egy zuglói stúdió vágóasztalán nézzük Török Zoltán rendező-producerrel a több mint háromszáz órás anyag snittjeit; még most is alig hisz a szemének, hogy sikerült a szürkeharcsák fészekrakását, a balatoni balinok lazacrajokat idéző vándorlását, a gyurgyalagok fürdőzését vagy a szarvasok örömbalettjét filmre vinni. Akár egy évig is dolgoztak egy-egy képen. Magas volt a léc; többet akartak a száraz ismeretterjesztésnél. Homoki Nagy Istvánnak, a magyar természetfilmezés úttörőjének alapvetései óta nem készült olyan négy évszakos természetfilm Magyarországról, amely bemutatná a Kárpát-medence vizes élőhelyeit.
A Vad Magyarország játékfilmes nyelven beszél, szórakoztat, a főszereplőket pedig – akár egy animációs filmben – megszemélyesíti. Nem titkolt szándékkal az érzelmekre apellál, és alaposan be is talál. Néha napokat gubbasztott a négyfős stáb egy magaslesen, billegő uszadékon, csónakban vagy folyóparton a három vízhez kötődő faj – egy rétisas fészekalja, egy vidra és egy öreg harcsa – nyomában. A kamerákat David Attenborough filmjeit idéző profizmussal hőlégballonnal, máskor daruval emelték, helikopterre rögzítették, Gortva Attila búvár operatőr pedig akár a jeges vízbe is lemerült egy-egy szép képért.
A mozikba szánt végeredmény nyolcvanperces, de a filmtervfejlesztési anyagok alapján egy német közszolgálati televízió, a Norddeutscher Rundfunk fantáziát látott a filmben, és 2009-ben felkérte a rendező produkciós cégét, készítsen belőle ötvenperces változatot a német piacra. Az előnyös szerződési feltételeknek köszönhetően a forgatott anyag minden joga (beleértve egy esetleges magyar moziverzió jogait is) Török Zoltán cégénél, az Azara Film Kft.-nél maradt, de a kétéves forgatás csaknem negyvenmillió forintos költségét a német fél fedezte. A filmet már a francia ARTE és két másik német tévécsatorna is műsorra tűzte – magyarországi bemutatóra csak remény van. Az utómunkálatok költségére még nincs fedezet. Csapó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.