Szili Katalin 1994-től tagja az Országgyűlésnek, a legutóbbi választást leszámítva mindig egyéni választókörzetét megnyerve szerzett mandátumot. A Horn-kormányban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 1998-tól az Országgyűlés alelnöke, 2002-től 2009 szeptemberéig pedig elnöke. Házelnökként 2003 októberében csak az ő igen szavazatával tudta elfogadni a parlament Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter Szijjártó Péter interpellációjára adott válaszát. Gyurcsány arról beszélt, hogy milyen körülmények között sikerült milliárdos vagyont szereznie. A későbbi miniszterelnök a felvetésre, hogy ez tisztességes módon történt-e, akkor azt mondta: „Mi az hogy, nagyon is! Törvényesen és tisztességesen!” A szavazás azért volt érdekes, mert Szili már abban az időben is élesen kritizálta a párt irányvonalát és Gyurcsány üzleti életben kifejtett tevékenységét is. Pár héttel Gyurcsány felszólalása előtt beszélt arról, hogy az MSZP-nek meg kellene szabadulnia az előző rendszer nómenklatúrájához köthető személyektől.
A házelnököt az MSZP kongresszusa 2005 áprilisában köztársasági elnöknek jelölte, az SZDSZ azonban jelezte, nem támogatják őt, mert nem akarnak pártpolitikust látni az államfői székben. A tisztséget végül az akkori ellenzék jelöltje, Sólyom László kapta. Szili egyre inkább eltávolodott a Gyurcsány befolyása alá került MSZP-től, vezető tisztséget nem is vállalt a pártban. Tavaly alapította meg Szövetség a Jövőért Mozgalmat a „modern baloldali” értékek képviselete jegyében, a formáció a 2010-es választásokon az MSZP egyik szövetségeseként indult.
origo.hu
Orbán Viktor: Néhány lángos és tasli leesett
