Nem alakulhatott ki rendes árverseny a Magyarországon működő bankok között a válság előtt, mivel az ügyfelek nem is láthatták át igazán a hitelek költségeit – hangzott el tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Fogyasztók a hitelpiacon: Viselkedés és szabályozás című konferencián. Kováts Surd, a Gazdasági Versenyhivatal szakértője szerint nem volt igazi tétje a pénzintézetek közötti rivalizálásnak, hiszen miután az ügyfél aláírta a szerződést, bármikor megváltoztathatták a kamatokat. Az is a valódi verseny hiányára utal, hogy a hitelbumm idején körülbelül ötven társaság nyújtott hiteleket Magyarországon. A szám nagysága Kováts Surd szerint azt jelzi, hogy a hitelnyújtók számára nagyon jól jövedelmezett a magyar piac, még azok a kisebb cégek is meg tudtak élni, amelyeket egy erős árverseny esetén kiszorítanának a nagyobb társaságok.
A szakértő szerint az átláthatatlanságra vezethető vissza az is, hogy hatalmasra duzzadt a hitelközvetítők szerepe a hazai hitelezésben. Mivel a bankok ajánlatait szinte lehetetlen volt összehasonlítani, az emberek olyan ügynökökhöz fordultak, akik levették a vállukról a döntés terhét. A közvetítők persze nem abban voltak érdekeltek, hogy az ügyfél teherbíró képességének megfelelő termékeket ajánljanak, hanem abban, hogy minél nagyobb jutalékot tegyenek zsebre. Harmati László, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese szerint a közvetítők rendszerint a hitel összegének a 2-3 százalékát kapták meg jutalékként, de senki nem kérte számon rajtuk azt, hogy az általuk szerződtetett ügyfél tudja-e törleszteni a kölcsönét vagy sem. Ennek az állapotnak az lett a vége, hogy az ügynökök egyik banktól a másikhoz sétáltatták az adósokat, így többször is felvehették a jutalékot ugyanazon ügyfél után.
A devizahitelek térnyerése 2003-ban kezdődött, miután a szocialista vezetésű kormány megszüntette a kamattámogatott forinthiteleket, és a lakosság – érthető módon – a drága forinthitelek helyett az olcsóbb svájci frank kölcsönöket részesítette előnyben. – Az akkori, Járai Zsigmond vezette jegybank ugyan figyelmeztetett arra, hogy korlátozni kellene a külföldi fizetőeszközökben jegyzett kölcsönök ész nélküli forgalmazását, de a kormány nem látta értelmét a biztonsági lépéseknek – hangzott el a konferencián. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a pénzintézetek szinte bármilyen indokkal emelhettek az áraikon. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: ma már nem az a probléma, hogy a bankok kedvükre drágíthatják a kölcsönöket, hanem hogy miközben a kockázataik és a költségeik csökkentek, ők mégsem viszik lejjebb az áraikat.
origo.hu
Pszichopata, bohóc, egy múló pillanat: ez az utca emberének véleménye Magyar Péterről - videó
