A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten szerdán a szálláshelyek áprilisi adatait közli – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Márciusban a naptárhatás (március 15-e szombatra esett, a húsvéti hétvége pedig teljes egészében áprilisra) eredményeként a vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal csökkent, melyen belül a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 13 százalékkal esett vissza, míg a külföldieké 0,7 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen márciusi naptárhatás áprilisban vélhetően növekedést hoz – húzta alá.
Fotó: Shutterstock
Csütörtökön a külkereskedelmi termékforgalom áprilisi adatait ismerhetjük meg. Márciusban az export volumene öt, míg az importé 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel azonban a cserearány javulni tudott, az egyenleg 173 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit és 1,8 milliárd eurót tett ki.
Pénteken az ipari termelői árak áprilisi alakulását, valamint a szolgáltatás-külkereskedelem első negyedéves adatait ismerhetjük meg. Márciusban az ipari termelői árak átlagosan 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, amelyben a forint gyengülése mellett a termelési költségek emelkedése játszott szerepet – ez alapján tehát nem meglepő, hogy a kormányzatnak az infláció ellen külön harcot kell folytatnia – emelte ki a vezető közgazdász. A szolgáltatások exportjának euróban számított értéke a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt, míg az import 1,6 százalékkal mérséklődött, így az egyenleg javulni tudott 137 millió euróval 2,7 milliárd euróra.
Jól látható, hogy a külkereskedelem nemcsak a termékekből áll, a szolgáltatások szerepe az egyenlegben szintén kiemelkedően fontos, így a szolgáltatások külkereskedelmének növekedésre gyakorolt hatása nem elhanyagolható – mutatott rá Regős Gábor.
A forint árfolyama is múlhat a kamatdöntő ülésen
A hét talán legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése lesz. A kamatkondíciókban és a kommunikációban érdemi változásra nem számítok, azaz az alapkamat továbbra is 6,5 százalék marad, illetve a jövőre vonatkozóan is ezt kommunikálja majd a jegybank – mondta. Ugyanakkor az elhangzottaknak a piac számára lesz jelentősége, így a jegybanki döntés és kommunikáció befolyásolhatja a forint árfolyamát.
Az MNB kedden áprilisi hitelpiaci adatokat is közöl. Márciusban a háztartások nettó hitelfelvevők, míg a vállalatok nettó hiteltörlesztők voltak. Csak a tranzakciókat figyelembe véve a háztartások hitelállománya 115,6 milliárd forinttal növekedett, miközben betétállományuk 3,9 milliárd forinttal csökkent. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya 123,2 milliárd forinttal mérséklődött, miközben betétállományuk 222,8 milliárd forinttal lett alacsonyabb.
Pénteken dönt a Moody’s Magyarországról
Kiemelkedő fontosságú lesz a magyar gazdaság szempontjából a Moody’s péntek esti hitelminősítői döntése. A Moody’snál a magyar besorolás jelenleg Baa2-es szinten van, azaz a bóvli kategóriától két fokozatnyira található, viszont a kilátása negatív – figyelmeztetett Regős Gábor. Emlékeztetett, a negatív kilátással a Moody’s legutóbbi, november végi értékelésekor látta el a magyar adósságot. A negatív kilátást akkor a német gazdaság gyengélkedésével, az uniós források elmaradásával, illetve a választások előtt várható költségvetési lazítással indokolták. A hitelminősítő jelentésében azt is hozzáteszi, hogy leminősítés akkor következhet be, ha Magyarország a számára járó uniós források jelentős részét elveszíti. Ez alapján tehát most még nem várható a leminősítés, de az sem állítható, hogy ennek a későbbiekre nézve nincs kockázata.
Jegybanki cél közelében az infláció
A héten az Egyesült Államokból több fontosabb adat is érkezik, ahol csütörtökön közlik az első negyedéves GDP második becslését, míg pénteken a személyes kiadások áprilisi árindexét – ez a Fed által leginkább figyelt inflációs mutató. Az első becslés alapján az Egyesült Államok GDP-je az első negyedévben 0,3 százalékkal mérséklődött negyedéves alapon évesítve az előző negyedéves 2,4 százalékos bővülés után. A lassulásban szerepe volt a Trump által kivetett vámok miatti bizonytalanságnak, illetve készletezésnek – még mindenki importálta és készletre tette, amit csak tudott a vámok bevezetése előtt. Az újabb becslésből kiderül, hogy változik-e valamit az előzetes közzétett adat. A személyes kiadások inflációja éves alapon 2,3 százalékra emelkedett – azaz nincs messze a jegybanki céltól, nem ez a kamatcsökkentés fő akadálya, inkább a vámok miatt bizonytalan jövőbeli inflációs kilátások.
