Ez a hét statisztikai adatközlésekből viszonylag szegény lesz – a KSH-nak egyetlen gyorstájékoztatója sem jelenik meg. Az MNB adatközlései közül a kedden megjelenő januári fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Decemberben a folyó fizetési mérleg enyhe, 31,2 millió eurós hiányt mutatott. Ennek részben szezonális okai vannak: a gyárak év végi leállásai mérséklik az exportot. Ezt az is alátámasztja, hogy az áruk deficitje az előző havi 36,3 millió euróról 429,2 millió euróra emelkedett.
Az Eurostat a héten négy adatot is közöl – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Kedden jelennek meg a januári termék-külkereskedelmi adatok, illetve az üres álláshelyek negyedik negyedéves adatai. Decemberben az eurózóna termék-külkereskedelmi egyenlege az egy évvel korábbi 16,4 milliárd euróról 15,5 milliárd euróra csökkent, ami az export euróban számított értékének 3,1 százalékos és az import 3,8 százalékos bővüléséből fakad. Ebben szerepet játszhatott a cserearányok romlása is, hiszen a gáz világpiaci ára egy év alatt jelentősen emelkedett. Növekedni tudott ugyanakkor az Európai Unió külkereskedelmi többlete: 16,1 milliárd euróról 16,3 milliárd euróra. Itt az export értéke 3,7, az importé 3,9 százalékkal bővült.
A negyedik negyedévben az üres álláshelyek aránya úgy az Európai Unióban, mint az eurózónában csökkent,
azaz a munkaerőpiac feszessége lanyhult. Míg egy évvel korábban az Európai Unióban az üres álláshelyek aránya 2,7 százalék volt, addig ez 2024. III. negyedévére 2,3 százalékra csökkent. Az eurózóna esetében a mutató 3-ról 2,5 százalékra mérséklődött. Negyedéves alapon mindkét területen 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb az üres álláshelyek aránya.
Szerdán látnak napvilágot a részletes februári inflációs adatok. Februárban az infláció az előző havi 2,5 százalékról 2,4 százalékra csökkent – meghaladva a 2,3 százalékos várakozásokat. Havi alapon az árak 0,5 százalékkal emelkedtek, ami ugyan jelentősnek tűnhet, de ebben nagy szerepe van szezonális hatásoknak. A maginflációs termékkör ára egy év alatt 2,6 százalékkal lett magasabb az előző négyhavi 2,7 százalék után. Ez havi alapon átlagosan 0,6 százalékos drágulást jelentett.
Csütörtökön az építőipar januári teljesítményét ismerhetjük meg. Decemberben az eurózóna építőiparának teljesítménye nem változott novemberhez képest, míg az Európai Unióé 0,4 százalékkal nőtt. Ez éves alapon 0,1, illetve 0,8 százalékos csökkenést jelent. Az egyes tagállamok közül legnagyobb mértékben Romániában (12,9 százalék), Lengyelországban (9,9 százalék) és Ausztriában (9,3 százalék) esett vissza az építőipari termelés, míg a legnagyobb növekedést Spanyolország (11,2 százalék), Csehország (9,7 százalék) és Szlovákia (5,8 százalék) érte el.
Makrogazdasági szempontból a hét legfontosabb eseménye a Fed kedd-szerdai kamatdöntő ülése lesz. Az inflációs folyamatokra való tekintettel (az infláció januárban 2,9 százalékról 3 százalékra emelkedett) nem számítunk az alapkamat csökkentésére, így az továbbra is a 4,25–4,5 százalékos sávban maradhat. Az amerikai monetáris politika lazítására legkorábban júniusban kerülhet sor. A monetáris politika lazítását segíthetné elő a recessziós félelmek igazolódása, ám a kamatvágás gátja lehet a vámok inflációs hatása.
