Kijev visszatér az elnöki hatalomhoz

Új állomásához érkezett az Ukrajnában zajló hatalmi harc. Az alkotmánybíróság napokon belül hatályon kívül helyezheti azt a 2004 decemberében jóváhagyott, politikai reformként ismert alkotmánymódosítást, amely az elnöki-parlamenti köztársaságból parlamenti-elnöki köztársasággá változtatta Ukrajnát. Az előterjesztést benyújtó koalíció szerint egy pozitív döntés esetén a bíróság visszaállítja a törvényességet, az ellenzéki erők szerint viszont az elnöki hatalom visszaállításával a „régiósok” az autokratizmus kialakítására törekednek.
A jelenlegi konfliktus alapjait 2004. december 8-án tartott soron kívüli ülésén rakta le a parlament, amikor is egy csomagban fogadta el az elnökválasztás megismételt második fordulója lebonyolításának időpontját és hagyta jóvá az alkotmánymódosítást, így akadályozva meg azt, hogy a narancsos forradalom békés megmozdulásai fegyveres szembenállássá fajuljanak. Csakhogy a politikai reformként emlegetett alkotmánymódosítással, amely az elnöki jogkörök lefaragására, illetve a parlament és a kormányfő hatalmának erősítésére irányult, a törvényhozás nem csupán a hatalmi ágak jogköreinek szétválasztását nem tette világossá és egyértelművé, hanem az alkotmány számos cikkelyét is megsértette. Az ország alaptörvényének módosításait ugyanis csak azt követően szavazhatja meg a parlament, miután azok már átestek az alkotmánybíróság kontrollvizsgálatán, ami az akkori nagy kapkodásban nem történt meg.
Az előző hatalom ugyan két alkalommal is kísérletet tett arra, hogy a törvénymódosításokat hatályon kívül helyeztesse, de próbálkozásai nem jártak sikerrel. 2008-ban az alkotmánybíróság ugyan megállapította, hogy az akkori módosításokat az alaptörvény megsértésével vitték végbe, de ezzel együtt kimondta azt is, hogy miután a 2004-ben elfogadott 2222-es számú törvény időközben az alkotmány elidegeníthetetlen részévé vált, annak megváltoztatására a testület nincs felhatalmazva.
Azóta azonban nemcsak a hatalom, hanem az alkotmánybíróság személyi összetétele is megváltozott, s így ma elemzők szerint a taláros testület döntését a kérdésben eleve borítékolni lehet. A Régiók Pártja időben gondoskodott arról, hogy a bírói testület vele szemben kevésbé lojális tagjait a sajátjaira, azaz doneckiekre cserélje. Az pedig már csupán hab a tortán, hogy Anatolij Golovin személyében maga az elnök is donecki. S a végső határozatra is csak azért kell még feltehetőleg néhány napot várni, mivel annak szövegezését a testület tagjai még nem kapták meg. Az általában mindig jól informáltak például azt is biztosra veszik, hogy a taláros testület tagjai, néhányukat leszámítva természetesen, igazán nem sokat törődnek azzal, hogy egy-egy döntésükkel folt eshet a tisztességükön, írja a kijevi Zerkalo Nyegyeli hetilap elemzője, hozzáfűzve, hogy ők már a mai kor emberei, akik nagyon jól tudják, hogy manapság a könnyű és célszerű döntések, meg a könnyen jött pénzek ideje járja.