A héten befejeződött müncheni Expo Real Europán, a kontinens legnagyobb üzleti ingatlanfejlesztési vásárán a magyar pavilont egyértelmű sikerként értékelte a szakma. Ennek ellenére éppen a vásár idején és éppen a Die Welt Expo mellékletében jelent meg két olyan írás, amely hazánk eladósodottságát helyezte a középpontba.
Pedig a vásáron immár harmadszor mutatott egységes képet – a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely, az ITD Hungary és budapesti fejlesztőcégek közös munkájának köszönhetően – a budapesti agglomeráció. Ráadásul idén újdonságként mutatták be a budapestprojects.com internetes adatbázist, amely a Budapest központú városfejlesztési elképzelés mintegy hatvan beruházását mutatja be.
Az Expo mellékletben mégis sötét képet festenek hazánkról. Már a cím is sokatmondó: Nehéz helyzetben a magyarországi lakásvásárlók, s az alcím: Veszélyes devizahitelek. A Bloombergre hivatkozva közölt írás a devizahitelek magas szintjéről, a forint gyengüléséről és ennek kapcsán a törlesztőrészletek jelentős emelkedéséről tájékoztat, kijelentve: a kölcsön visszafizetéséhez 2-3 mellékállásra van szükség Magyarországon. A cikkben Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondja, a hitelesek tizede számára komoly problémát jelent a törlesztőrészletek visszafizetése. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára arról beszél, hogy mintegy két-három millióra tehető azok száma, akiknek komoly gondot jelent a törlesztés. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról panaszkodik, nem sikerült meggyőzni az embereket, hogy nem szabad devizahitelre lapostévét vásárolni.
Az írás második felében azt emeli ki a szerző, hogy a kormány nem kezeli jól a helyzetet, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) helytelennek tartja a kilakoltatások leállítását, illetve a devizahiteleseken segíteni hivatott nemzeti eszközkezelő létrehozását, mert ez kétségessé teszi a kölcsönök visszafizetését. A melléklet egy másik cikke arról ír, hogy egyelőre ugyan van tartaléka az országnak, középtávon azonban magasak a kockázatok, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát teszi ki a hiány. Neve elhallgatását kérő szakértőnk az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében fontos lenne egy olyan nemzetközi PR-ügynökséget megbízni a kommunikációval, amely képes az ilyen kellemetlen helyzeteket megelőzni. Már csak azért is, mert a kecskeméti Mercedes-beruházás, az Audi és az Opel jelentős fejlesztései, az alacsony költségvetési hiány és a kormányzati intézkedéseknek köszönhető csökkenő adóteher és mérséklődő bürokrácia mind alkalmas lenne egy kiegyensúlyozottabb országkép bemutatására.
Menczer Tamás: Meddig menekülsz, Peti?