Kinek az érdeke Magyarország lejáratása?

Egyértelmű sikerként értékelte a hazai szakma a kontinens legnagyobb ingatlanfejlesztői vásárán a budapesti régió megjelenését. Ennek ellenére a Die Welt Expo mellékletében megjelent írások kizárólag Magyarországról rajzolnak kedvezőtlen képet. Vajon kinek az érdeke?

Hajdú Péter
2010. 10. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A héten befejeződött müncheni Expo Real Europán, a kontinens legnagyobb üzleti ingatlanfejlesztési vásárán a magyar pavilont egyértelmű sikerként értékelte a szakma. Ennek ellenére éppen a vásár idején és éppen a Die Welt Expo mellékletében jelent meg két olyan írás, amely hazánk eladósodottságát helyezte a középpontba.
Pedig a vásáron immár harmadszor mutatott egységes képet – a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely, az ITD Hungary és budapesti fejlesztőcégek közös munkájának köszönhetően – a budapesti agglomeráció. Ráadásul idén újdonságként mutatták be a budapestprojects.com internetes adatbázist, amely a Budapest központú városfejlesztési elképzelés mintegy hatvan beruházását mutatja be.
Az Expo mellékletben mégis sötét képet festenek hazánkról. Már a cím is sokatmondó: Nehéz helyzetben a magyarországi lakásvásárlók, s az alcím: Veszélyes devizahitelek. A Bloombergre hivatkozva közölt írás a devizahitelek magas szintjéről, a forint gyengüléséről és ennek kapcsán a törlesztőrészletek jelentős emelkedéséről tájékoztat, kijelentve: a kölcsön visszafizetéséhez 2-3 mellékállásra van szükség Magyarországon. A cikkben Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondja, a hitelesek tizede számára komoly problémát jelent a törlesztőrészletek visszafizetése. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára arról beszél, hogy mintegy két-három millióra tehető azok száma, akiknek komoly gondot jelent a törlesztés. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról panaszkodik, nem sikerült meggyőzni az embereket, hogy nem szabad devizahitelre lapostévét vásárolni.
Az írás második felében azt emeli ki a szerző, hogy a kormány nem kezeli jól a helyzetet, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) helytelennek tartja a kilakoltatások leállítását, illetve a devizahiteleseken segíteni hivatott nemzeti eszközkezelő létrehozását, mert ez kétségessé teszi a kölcsönök visszafizetését. A melléklet egy másik cikke arról ír, hogy egyelőre ugyan van tartaléka az országnak, középtávon azonban magasak a kockázatok, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát teszi ki a hiány. Neve elhallgatását kérő szakértőnk az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében fontos lenne egy olyan nemzetközi PR-ügynökséget megbízni a kommunikációval, amely képes az ilyen kellemetlen helyzeteket megelőzni. Már csak azért is, mert a kecskeméti Mercedes-beruházás, az Audi és az Opel jelentős fejlesztései, az alacsony költségvetési hiány és a kormányzati intézkedéseknek köszönhető csökkenő adóteher és mérséklődő bürokrácia mind alkalmas lenne egy kiegyensúlyozottabb országkép bemutatására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.