Mi történne, ha összeomlana az iráni rezsim?

A Nyugat egy része régóta várja az iráni teokratikus rezsim bukását, ám arra, mi jöhet ezután, nincs kidolgozott terv. A legfontosabb kérdésre még mindig nincs válasz: mi történik a rezsim összeomlása után?

Tüntetők, köztük katonai egyenruhás hitszónokok egy tüntetésen, amelyet a dél-iraki Basra városában, a Shatt al-Arab tengerparti sétányon tartottak Izrael Irán elleni csapásai ellen tiltakozva, 2025. június 18-án Fotó: Hussein Faleh Forrás: AFP

A nyugati világ megosztott. Emmanuel Macron francia elnök óv attól, hogy valaki katonai úton próbálja megdönteni a teheráni vezetést, ha nincs pontos terv a jövőre nézve. 

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart a párizsi Élysée-palotában 2025. június 13-án, miután Izrael légicsapásokat indított az iráni rezsim ellen (Fotó: AFP/ Michel Euler)

Példaként Irakot és Líbiát hozza: diktátorok elűzve, de a helyükön káosz, polgárháború és összeomlott állami struktúrák maradtak. Macron szerint Irán jövőjéről kizárólag az iráni nép dönthet, írja a The Guardian.

Ezzel szemben Friedrich Merz német kancellár szerint Irán „terrorista rezsim”, amelynek eltűnése üdvözlendő lenne. Ugyan ő is elismeri, hogy a rendszerváltások kockázatosak, de úgy véli, van remény a pozitív változásra – bár figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Szíriában például a hatalomváltás kilenc év véres háborút jelentett.

Irán: sokszínű, de megosztott ország

Irán belső szerkezete bonyolult. A perzsa lakosság az ország felét teszi ki, a másik felét pedig számos etnikai csoport: azeri, kurd, arab, beludzs, örmény, zsidó és más kisebbségek. Egy hirtelen rezsimváltás az ország szétesésével fenyegethet, mivel egyes csoportok önállósodási törekvésekkel léphetnek fel.

Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője Haszan Róháni akkori elnök édesanyjának temetési szertartásán, jobbján tőle Javad Zarif és Sorena Sattari, balján pedig Haszan Róháni, Shahroudi ajatollah és Mohammadi-Golpayegani ajatollah Teheránban, Iránban, 2025. március 25-én (Fotó: Middle East Images/AFP/Mohammadali Najib)

Politikai pártok hivatalosan nincsenek, a korábbi vezetők többsége börtönben vagy házi őrizetben van. 

A legvalószínűbb alternatívák jelenleg:

• Egy katonai puccs fiatalabb, reformista tisztek részéről, akik elhatárolódnak a rezsim korrupciójától;
• Átmeneti kormány korábbi politikai vezetőkből (pl. Rohani, Zarif, Larijani);
• Reza Pahlavi, az utolsó sah fia, aki önként vállalná a szerepet, de sok iráni bizalmatlan vele, különösen izraeli kapcsolatai miatt.

A forradalom ára: összeomlás vagy megújulás?

Egy teljes összeomlás után az országban etnikai villongások, politikai káosz és akár állam nélküli állapot is kialakulhat. Az Evin börtön politikai foglyai – mint Mostafa Tajzadeh vagy Narges Mohammadi – inkább alkotmányos reformot, békés átmenetet szorgalmaznak. Sokan félnek attól, hogy a rendszer bukása nem szabadságot, hanem háborút és újabb szenvedést hoz.

Reza Pahlavi aktivista, szószóló és az utolsó iráni sah legidősebb fia, beszédet mond a Richard Nixon Elnöki Könyvtárban és Múzeumban a kaliforniai Yorba Lindában, 2024. október 22-én (Fotó: AFP/Patrick T. Fallon)

A jelenlegi rezsim a „forradalom ügyét” állítja középpontba, regionális befolyással és proxyháborúkkal. Bár sok iráni gyűlöli a rendszert, ugyanakkor attól is fél, ami utána jöhet. Látták, mi történt Szíriában, Irakban vagy Gázában. Nem akarják, hogy Teheránból is romhalmaz legyen. Ez a félelem – és az alternatíva hiánya – lehet az, ami végső soron még életben tartja az iráni rezsimet.

Borítókép: Tüntetők, köztük katonai egyenruhás hitszónokok egy tüntetésen, amelyet a dél-iraki Basra városában, a Shatt al-Arab tengerparti sétányon tartottak Izrael Irán elleni csapásai ellen tiltakozva, 2025. június 18-án (Fotó: AFP/Hussein Faleh)