Irán tűzgyűrűvel veszi körül Izraelt

Iránnak régi stratégiája, hogy partnerei révén egy úgynevezett tűzgyűrűvel veszi körül Izraelt. Ennek célja az elrettentés mellett többek között az ország nukleáris projektjének védelme volt. Teherán ennek érdekében építette ki az elmúlt évtizedekben a tőle függő milíciákat, az úgynevezett proxyhálózatát, mondta el lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az irániak egy palesztin zászlót, egy iráni zászlót és a libanoni Hezbollah zászlóit lengetik az Iszlám Forradalmi Hadtest (IRGC) Quds Force egykori parancsnokának, Szulejmáni tábornoknak és az IRGC Quds erőinek egyik parancsnokának, Abbász tábornoknak portréi előtt Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: NurPhoto/AFP

1979-re, vagyis az iszlám forradalmat követően a síita uralmi rendszer egyedül maradt a régióban. A 2000-es években lezajló nagy átalakulások tették lehetővé azt az iráni vezetésű hálózatot, amelyet ma ismerünk. Irak szétverése, a szíriai polgárháború, az arab tavasz, Libanon, illetve Jemen instabillá válása mind egyfajta lehetőséget teremtettek az elszigetelt iráni vezetésnek hatalma kiterjesztésében.

A meggyilkolt libanoni Hezbollah-vezér, Hasszan Nasszrallah portréja a bejrúti repülőtéri autópálya mentén 2024. október 4-én (Fotó: AFP/ Fadel Itani)

Irán az elmúlt évtizedben építette ki hatalmi ambícióinak kiszolgálására Közel-Kelet-szerte a tőle függő, vallási fanatizmusra alapozott milíciák egész hálózatát.

Bár kétségtelenül a Hezbollah a legismertebb az Irán által szponzorált, és annak érdekeit érvényesítő milíciák/politikai szervezetek közül, az csupán a leglátványosabb eleme a szinte egész Közel-Keletet behálózó, Irán által támogatott vagy fenntartott fegyveres proxyk hálózatának.

Tálas Péter (Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

Abból a szempontból speciális Irán, hogy sokkal fontosabb számára ez a proxyhálózat, mint ha állami szövetségesei lennének. Alapvetően azt kell látni, hogy ezt a proxyhálózatot használja érdekérvényesítésre

– mondta el lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

– Az Iráni Forradalmi Gárda és az úgynevezett elit erők, amelyek fegyvert, kiképzést és támogatást nyújtanak ezeknek a milíciáknak és politikai mozgalmaknak. Ez általában hat országot fed le. Van közöttük három síita és három szunnita, Bahreinben, Irakban és Libanonban, ők a síiták. Libanonban a Hezbollah, amely a legfontosabb, a palesztin területeken a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád, Szíriában szintén van négy nagyobb ilyen 10-15 ezres fegyveres brigád. Jemenben pedig a húszik, akik szintén proxy szövetségesei Iránnak – mondta a szakértő.

Ezen milíciák döntő többsége nem képes önállóan hadműveleti szintű háborús csapásmérésre egy modern hadsereg ellen, arra viszont tökéletesen jók, hogy adott pillanatban érvényesítsék az iráni legfelsőbb vezető politikai érdekeit. A szakértő arról beszélt, hogy ezeken a szövetségeseken keresztül igyekszik Irán támadni a vele szemben álló országokat, így Izraelt.

Ebben a Hamászt az Iszlám Dzsihádot és a Hezbollahot használja leginkább, tette hozzá Tálas Péter. 

Amikor arról beszélünk, hogy regionális kiterjedtségű-e az Izrael–Hamász háború, akkor azt kell mondani, hogy feltétlenül, hiszen ezen proxyk által Libanon is benne van ebben a háborúban, Szíria is, a jemeni húszik is, illetve az iraki fegyveres szervezetek is

 – hangsúlyozta a szakértő.

A jemeni húszi lázadók 2023. február 24-én Szanaa utcáin (Fotó: AFP/Mohammed Huwais)

Irán létrehozta tehát az úgynevezett az „ellenállás tengelyét”, amely a nyugatellenes csoportok informális szövetsége. Az érintett csoportok azonban nagyon különböző módon és mértékben működnek együtt Iránnal, miközben céljaik is nagyon eltérők. Napi tevékenységük vonatkozásában a teheráni vezetéstől nem kapnak közvetlen utasításokat, egy közös vízió köti őket össze.

Ezek a proxyk Irántól függnek, de valamilyen mértékben önállóak is, szakértők szerint például a tavaly októberi terrortámadást a Hamász előzetesen nem egyeztette sem Iránnal, sem pedig a Hezbollahhal sem, ennek ellenére felvállalták vele a szövetséget és támogatják a háborút

– mutatott rá Tálas Péter. 

Izrael Hamász majd a Hezbollah elleni háborúja az őket támogató Irán válaszlépését vonta magával, azonban a rakétatámadása után Teheránnak nem áll érdekében egy kiszélesedett háborús konfliktus Izraellel, mondta el lapunknak korábban Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Irán az általa felállított ellenállás tengelyének több fronton történő mozgatásával kisebb-nagyobb sikereket ért el ugyan a térség destabilizálásában, ugyanakkor a nyugati beavatkozás kockázata is megnőtt.

Borítókép: Az irániak egy palesztin zászlót, egy iráni zászlót és a libanoni Hezbollah zászlóit lengetik az Iszlám Forradalmi Hadtest (IRGC) Quds Force egykori parancsnokának, Szulejmáni tábornoknak és az IRGC Quds erőinek egyik parancsnokának, Abbász tábornoknak portréi előtt (Fotó: NurPhoto/ AFP/Morteza Nikoubazl)