Az elmúlt időszakban az Izrael és Irán, valamint az Izrael és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah közötti viszály kiszélesedése volt látható. Izrael többször hajtott végre katonai támadásokat Libanon déli része ellen, ahol a Hezbollah libanoni síita milíciának nagy a befolyása. Az izraeli támadások a Hezbollah tevékenységének visszaszorítását célozták, különösen a határ menti területeken. Teherán támogatja a Hezbollahot és részt vesz a regionális erőviszonyok alakításában, így a feszültségek növekedése összefügg az Iránnal való konfliktussal is. Hasszan Naszrallah Hezbollah-vezér halála után Irán a közelmúltban nagyszabású rakétatámadást hajtott végre Izrael ellen, ezzel tovább súlyosbítva a régióban uralkodó helyzetet.
Az iráni támadás komoly aggodalmakat váltott ki a nemzetközi közösségben, mivel a helyzet gyorsan egy kiterjedt konfliktushoz vezethet, ami hatással lehet az egész közel-keleti régióra. Joe Biden amerikai elnök kinyilvánította, hogy rendíthetetlen országa Izrael biztonsága iránti támogatása.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője bejelentette, hogy az izraeli légierő műveleti képességeit nem befolyásolták az iráni rakétatámadások. Daniel Hagari szerint Izrael továbbra is üldözni fogja a Hezbollah parancsnokait és mindenkit, aki fenyegeti az izraeli állampolgárokat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette: brutális izraeli válasz jöhet az iráni támadásra. Az iráni támadásra válaszul pedig Izrael Bejrútot kezdte bombázni.
Fegyveresek járókelőkre nyitottak tüzet kedden Tel-Aviv Jaffa kerületében, a terrortámadásban négyen életüket vesztették és heten megsebesültek. A támadást később a Hamász palesztin terrorszervezet vállalta magára. Izrael bejelentette, hogy az iráni rakétacsapás után további csapatok csatlakoznak a dél-libanoni offenzívához, a térségben élő civileket pedig otthonuk elhagyására szólították fel.
Olaf Scholz német kancellár szerdán felszólította Iránt és a Hezbollahot, hogy haladéktalanul fejezzék be Izrael elleni támadásaikat, és arra figyelmeztetett, hogy Irán az egész térség fellángolását kockáztatja, írta a TheTimes of Israel.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kollégáival egyeztetve arról beszélt, hogy „ha a cionista rezsim megtorló lépést tesz, akkor a mi válaszunk még keményebb lesz”, hangsúlyozva, hogy Teherán nem törekszik az eszkalációra, de nem is ijed meg a háborútól.
Hatalmas robbanások rázták meg az elmúlt éjjel is Bejrútot, amikor Izrael újabb légicsapást mért Libanon fővárosának központjára, írja a The Times of Israel. Az akcióban legalább hat ember életét vesztette és heten megsebesültek – közölték libanoni tisztviselők.
Izrael külügyminisztere szerdán bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt, mert nem ítélte el egyértelműen Irán brutális támadását. Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője úgy fogalmazott, hogy „ez egy újabb támadás az ENSZ munkatársai ellen, amit már láttunk az izraeli kormány részéről”.
Az ügyvezető libanoni kormányfő azonnali tűzszünetet kért Izrael és a Hezbollah síita milícia között. Nadzsib Mikáti hangsúlyozta, hogy már mintegy 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából az izraeli csapások miatt.
Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is azt tanácsolja minden Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárnak, hogy a bizonytalan helyzet miatt hagyja el az országot. Diplomáciai segítséggel mintegy száz amerikai állampolgár és családtagjaik hagyták el Libanont – közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerdán.
Az izraeli válaszlépések és a Hezbollah provokációi mellett az iráni támadások is azt jelzik, hogy a térségben a béke esélye továbbra is ingatag.
Amit el szeretne érni Izrael Dél-Libanonban, az a Litáni folyóig húzódó mintegy harminc kilométeres határsávnak a Hezbollahtól való megtisztítása, összhangban a második izraeli–libanoni háború után hozott ENSZ-határozattal. Szeretné elérni, hogy a Hezbollah milicistái húzódjanak a Litáni folyó északi részére
– mondta lapunknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
A szakértő szerint Izrael ezzel azt szeretné elérni, hogy a rövid hatótávolságú rakéták ne fenyegessék az ottani izraeli polgári lakosságot. Arra is emlékeztetett, hogy tavaly október 7-e, a háború kezdete óta a Hamász és Izrael között, több mint százezren kényszerültek elhagyni otthonukat az ország északi részén, ami jelentős politikai nyomást gyakorol a kormányra.
– Ami Iránt illeti, azt látjuk, hogy az iráni front kibővítése egyelőre nem elsődleges Izrael számára. Minél rosszabb azonban az iráni gazdaság, annál kevesebb forrás jut Teherán proxyhálózatának fenntartására, amik biztonsági veszélyt jelentenek Izraelre – mondta a szakértő.
Ezzel együtt az nem látszik, hogy most Iránnal egy közvetlen háború alakulna ki. Ez Iránnak sem lenne érdeke
– mutatott rá Sayfo Omar, hiszen amikor Teherán kilőtte a mintegy kétszáz rakétát Izraelre, akkor gyakorlatilag az iráni politikai retorika azt sugallta, hogy ezzel letudták a válaszcsapás kötelezettségét.
Irán nyomás alatt volt, miután a proxyhálózata ékkövének számító Hezbollah vezérét megölték, illetve az úgynevezett csipogós támadásokban több tagja is meghalt. Ezek után Teherán nem tehette meg, hogy ne válaszoljon erre, mert az nagyon rossz üzenet lett volna a proxy hálózat többi, szíriai, jemeni és egyéb tagjai felé. Irán azonban nem szeretné eszkalálni a helyzetet
– összegezte a szakértő.
A fokozódó katonai műveletek, a rakétacsapások és a folyamatos fenyegetések miatt továbbra is fennáll az esélye egy szélesebb körű konfliktusnak.
Izrael támadás alatt 
