Sayfo Omar: Iránnak nem érdeke a közvetlen háború Izraellel

Izrael Hamász, majd Hezbollah elleni háborúja az őket támogató Irán válaszlépését vonta magával, azonban a rakétatámadása után Teheránnak nem áll érdekében egy kiszélesedett háborús konfliktus Izraellel, mondta el lapunknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

A Hezbollah fellegváraként ismert Dahiyeh negyed lerombolt épületei a heves izraeli támadások után, Dél-Bejrút, Libanon, 2024. október 2. Fotó: Houssam Shbaro Forrás: Anadolu/AFP

A Hezbollah vezetőjének, Naszrallahnak a plakátjai a Hezbollah fellegváraként ismert Dahiyeh negyedben az intenzív izraeli támadások után (Fotó: Anadolu/AFP Houssam Shbaro)

Izrael külügyminisztere szerdán bejelentette, hogy a zsidó állam nemkívánatos személlyé nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt, mert nem ítélte el egyértelműen Irán brutális támadását. Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője úgy fogalmazott, hogy „ez egy újabb támadás az ENSZ munkatársai ellen, amit már láttunk az izraeli kormány részéről”.

Az ügyvezető libanoni kormányfő azonnali tűzszünetet kért Izrael és a Hezbollah síita milícia között. Nadzsib Mikáti hangsúlyozta, hogy már mintegy 1,2 millió embernek kellett elmenekülnie otthonából az izraeli csapások miatt.

Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is azt tanácsolja minden Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárnak, hogy a bizonytalan helyzet miatt hagyja el az országot. Diplomáciai segítséggel mintegy száz amerikai állampolgár és családtagjaik hagyták el Libanont – közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivője szerdán.

Az izraeli válaszlépések és a Hezbollah provokációi mellett az iráni támadások is azt jelzik, hogy a térségben a béke esélye továbbra is ingatag.

Amit el szeretne érni Izrael Dél-Libanonban, az a Litáni folyóig húzódó mintegy harminc kilométeres határsávnak a Hezbollahtól való megtisztítása, összhangban a második izraeli–libanoni háború után hozott ENSZ-határozattal. Szeretné elérni, hogy a Hezbollah milicistái húzódjanak a Litáni folyó északi részére

– mondta lapunknak Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Sayfo Omar (Fotó: Gyurkovits Tamas/Migrációkutató Intézet)

A szakértő szerint Izrael ezzel azt szeretné elérni, hogy a rövid hatótávolságú rakéták ne fenyegessék az ottani izraeli polgári lakosságot. Arra is emlékeztetett, hogy tavaly október 7-e, a háború kezdete óta a Hamász és Izrael között, több mint százezren kényszerültek elhagyni otthonukat az ország északi részén, ami jelentős politikai nyomást gyakorol a kormányra.

– Ami Iránt illeti, azt látjuk, hogy az iráni front kibővítése egyelőre nem elsődleges Izrael számára. Minél rosszabb azonban az iráni gazdaság, annál kevesebb forrás jut Teherán proxyhálózatának fenntartására, amik biztonsági veszélyt jelentenek Izraelre – mondta a szakértő.

Ezzel együtt az nem látszik, hogy most Iránnal egy közvetlen háború alakulna ki. Ez Iránnak sem lenne érdeke

– mutatott rá Sayfo Omar, hiszen amikor Teherán kilőtte a mintegy kétszáz rakétát Izraelre, akkor gyakorlatilag az iráni politikai retorika azt sugallta, hogy ezzel letudták a válaszcsapás kötelezettségét.

RAW FOOTAGE: Watch as Iranian missiles rain over the Old City in Jerusalem, a holy site for Muslims, Christians and Jews.

This is the target of the Iranian regime: everyone. pic.twitter.com/rIqUZWN3zy

— Israel Defense Forces (@IDF) October 1, 2024

Irán nyomás alatt volt, miután a proxyhálózata ékkövének számító Hezbollah vezérét megölték, illetve az úgynevezett csipogós támadásokban több tagja is meghalt. Ezek után Teherán nem tehette meg, hogy ne válaszoljon erre, mert az nagyon rossz üzenet lett volna a proxy hálózat többi, szíriai, jemeni és egyéb tagjai felé. Irán azonban nem szeretné eszkalálni a helyzetet

– összegezte a szakértő.

A fokozódó katonai műveletek, a rakétacsapások és a folyamatos fenyegetések miatt továbbra is fennáll az esélye egy szélesebb körű konfliktusnak.

Borítókép: A Hezbollah fellegváraként ismert Dahiyeh negyed lerombolt épületei a heves izraeli támadások után, Dél-Bejrút, Libanon, 2024. október 2. (Fotó: Anadolu/AFP/Houssam Shbaro)