Lassan buknak le a szövetkezeti csalók

Szigorúbb ellenőrzéseket vár a pénzügyi felügyelet a takarékszövetkezetektől, mert az utóbbi időben több nagy értékű sikkasztásra derült fény. A csalók általában kicsiben kezdik, de idővel megnő az étvágyuk. Az egy-két fős pénztárakban történik a legtöbb visszaélés. Az ügyfeleket nem éri kár, a pénzük ugyanis biztosítva van.

Több takarékszövetkezetnél derült fény belső munkatársak által elkövetett visszaélésekre a közelmúltban, ezek jelentős, adott esetben több száz milliós károkat okoztak az érintett intézményeknek. A sikkasztások miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrégiben körlevélben figyelmeztette a takarékszövetkezetek vezetőit, hogy gyakoribb és szigorúbb vizsgálatokra van szükség a házon belüli csalások elkerüléséhez. A vezetői körlevél kapcsán Binder István, a felügyelet szóvivője elmondta: ezek az esetek szórványosak, s bár kétségtelenül károsak, a takarékszövetkezeti szektor ettől még biztonságos. A csalások rendszerint kisebb, gyakran egyfős pénztárakban történtek, és akár több éven át is észrevétlenek maradhattak.
*
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az esetek nagy részében kisebb „pénzkölcsönzéssel” kezdődik a dolog. Az anyagilag megszoruló pénztáros egy-két napra vesz ki egy kisebb összeget, azzal az indokkal, hogy azt úgyis hamarosan visszarakja. Eleinte talán tényleg visszafizeti a pénzt, ám idővel sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és egyre gyakrabban, egyre nagyobb öszszegeket fordítanak a saját céljukra. A PSZÁF közleményéből kiderül, hogy a csalások a betéteket és a hiteleket egyaránt érintették. Előfordult, hogy a betétként befizetett összegeket az ügyintéző nem könyvelte le, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, illetve az ügyfél aláírását hamisítva a betétet felvette. Volt, aki fiktív hiteleket nyújtott, amelyek törlesztését más hitelekből vagy betétfeltörésből finanszírozta. Sőt, az is megtörtént, hogy a hiteltörlesztéseket nem könyvelte le az ügyintéző, hanem saját célra használta fel.
A felügyelet szerint a belső csalások felderítése különösen nehéz, mivel a fiktív ügyleteket általában jól dokumentálják a csalók, így akár évekig zsonglőrködhetnek a pénzekkel. A visszaélések feltárása a legtöbb esetben a véletlennek vagy az ügyfél korábbi szokásaitól eltérő viselkedésének volt köszönhető. Előfordult, hogy az ügyintéző megbetegedett, és a helyettesítésére kirendelt dolgozó leplezte le a csalást. Máskor az ügyfél váratlanul egy másik fiókba ment intézni az ügyeit, és ott derült ki, hogy valami nincs rendben a számlájával.
Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: sajnos az emberi gyarlóság mindenhol jelen van, ám a visszaélések ennek ellenére ritkák. Az ügyfeleket ráadásul nem éri kár, mivel a pénzüket az Országos Betétbiztosítási Alap és az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap is védi.

Biztosítókat bírságolt a PSZÁF. Hét biztosítót bírságolt meg összesen 1,1 millió forintra a PSZÁF. A társaságoknak azért kell fizetniük, mert nem megfelelően kezelték az ügyfélpanaszokat. Az Allianz két eset kapcsán 100-100 ezer forint, a Groupama Garancia pedig 100 ezer és 200 ezer forint bírságot kapott. Rajtuk kívül a Generali Providenciát, az Uniqát, a Wabardot és az Aegont egyenként 100 ezer forintra, az Uniont pedig 200 ezer forintra büntette a PSZÁF.