Letartóztatás helyett nyomkövető?

A nyomkövető karperec olcsó, eredményes és ki lehetne vele váltani sok terhelt előzetes letartóztatását – vélik a jogalkotók. A szakemberek szerint felül kell vizsgálni a kényszerintézkedések hazai gyakorlatát.

Csibra Tibor
2010. 10. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem tűzi napirendre az Országgyűlés az előzetes letartóztatás szigorítását, amely lehetővé tenné a gyanúsítottak fogva tartását jogerős ítéletük megszületéséig, bármeddig is tartson a büntetőeljárás. Mint megírtuk, Áder János, a Fidesz EP-képviselője tett javaslatot a törvénymódosításra, s az a remények szerint megakadályozhatta volna a súlyos bűncselekményekkel vádoltak szökését. Az eredeti tervek szerint az Országgyűlés ősztől tárgyalta volna az indítványt, amely – elfogadása esetén – a jövő év elején lépett volna hatályba. Ismert, a súlyos bűncselekmények elkövetői július 1-jétől már négy évig tarthatók előzetesben, ugyanakkor a kisebb bűntettek terheltjei esetében ezt két évre szállították le. A korábbi gyakorlat a cselekménytől függetlenül egységesen három évben határozta meg az időtartamot.
Nem feltétlenül szükséges minden gyanúsítottat, vádlottat előzetesbe helyezni, vagy ott tartani, a törvényhozók támogatják a kényszerintézkedések egyéb fajtáit, így az elektronikus nyomkövető alkalmazását is – mondta el lapunknak Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, a 2006-os jogsértéseket kivizsgáló albizottság elnöke.
Az úgynevezett karperecet Draskovics Tibor, egykori szocialista rendészeti miniszter büszkén mutatta be a sajtó képviselőinek januárban, előtte két évvel pedig megígérte, hogy a nyomkövető rendszer jogi és technikai feltételeit kidolgozza az akkori kabinet. Az ígéretből nem lett semmi, majd a bemutató után napokkal megszökött házi őrizetéből a „fekete seregként” ismert bűnszervezet feltételezett vezetője, Magyar Róbert. A vádlott azért került ki az előzetesből, mert lejárt a korábban alkalmazható legfeljebb három év. A férfi önként vállalta, hogy felhelyezzék rá a karperecet, de ez elmaradt. A bűnszervezet ügyeit tárgyaló Vaskuti András bíró megkereste a rendőrséget, hogy tudnak-e nyomkövetőt adni Magyar Róbertnek, de a hatóság azt válaszolta, hogy nincs ilyen eszköze. A társaság ügyeiben néhány hét múlva hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság, de a fővádlottnak nyoma veszett. Gulyás Gergely szerint a büntetőeljárásról szóló törvény megérett a komoly felülvizsgálatra. A jelenlegi szabályok miatt a nyomozásokat a gyakorlatban többször is lefolytatják: a rendőrség vizsgálata befejeztével továbbítja bizonyítékait az ügyészségnek, majd a bírósági szakaszban szinte az egészet megismétlik. A törvény szerint az ítészeknek négy évük van arra, hogy elsőfokú határozatot hozzanak, de az időtartam a terhelt rendőrségi meggyanúsításától számít, a nyomozás, vádemelés az intervallumnak több mint felét is elveheti. A honatya szerint eredményesebbé lehet tenni a bíróságok munkáját, ehhez azonban a munka átszervezésére is szükség van. Ha a bírák nem ismételnék meg a teljes rendőrségi és ügyészségi eljárást, a büntetőperek jelentősen rövidülhetnének. Az előzetes letartóztatások felülvizsgálata is indokolt, a terheltek egy részét bizonyára házi őrizetbe lehetne helyezni, ha működne a nyomkövető rendszer. A technika az előzeteshez hasonlóan kizárhatja, hogy a gyanúsított, vagy a vádlott elszökjön, tanúkat befolyásoljon, vagy összebeszéljen bűntársaival.
Lapunk úgy tudja, az eszköz húszezer forintba kerül, de a hátterét nyújtó számítógépparkot még ki kell építeni, annak üzemeltetőit ki kell képezni. Az uniós országok akár össze is foghatnának ebben, s megoszthatnák egy közös nyomkövető központ költségeit. Ennek ára néhány száz millió forint, míg egy előzetesben lévő terhelt fogva tartása napi nyolcezer forintba kerül. Ha valaki alaptalanul volt börtönben, milliós kártérítésre számíthat. Tavaly hazánkban hétezer embert tartóztattak le.
Felülvizsgálja az előzetes letartóztatás gyakorlatát az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is, a testület Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének javaslatára kezdett munkába. A szakmai anyag összeállítását a megyei törvényszékek és a büntetőkollégiumok dolgozói már tavaly elkezdték, a tanulmány várhatóan februárra lesz kész – tudta meg lapunk Szűcs Pétertől, az LB szóvivőjétől. A vizsgálat azt kívánja feltárni, hogy a bírák mennyire kezelik, értelmezik egységesen az előzetes elrendeléséről, fenntartásáról szóló törvényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.