Megosztották a fizikai Nobel-díjat

A kétdimenziós grafénnal végzett előremutató kísérleteiért idén két orosz származású, Nagy-Britanniában dolgozó tudós kapja a fizikai Nobel-díjat – döntött tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia illetékes bizottsága. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett mégis annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta.

Andre Geim és Konstantin (Kostya) Novoselov Nagy-Britanniában, a Manchesteri Egyetemen dolgozó orosz származású tudósoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. Az illetékes bizottság indokolása szerint a két tudós a kétdimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szénatomrács) vonatkozó előremutató kísérleteiért érdemelte ki az elismerést – tudta meg a távirati iroda. Mint azt korábban megírtuk, a díjjal 10 millió svéd korona (295 millió forint) jár együtt.
Geim és Novoselov megmutatta, hogy a szén extrém vékony – csupán egyatomnyi – rétegben a kvantumfizika világából származó kivételes tulajdonságokkal bír. Mivel a grafén átlátszó és jó vezető, ezért alkalmas átlátszó érintőképernyők, fénypanelek és talán még napelemek gyártására is. Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett mégis annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom sem képes áthatolni rajta. Az elektromosságot csaknem olyan jól vezeti, mint a réz. A svéd akadémiai bizottság úgy véli, hogy a grafénnal végzett kísérletek új anyag, valamint innovatív elektronikai termékek kifejlesztéséhez vezethetnek.
A kutatópáros a kísérletekhez közönséges ceruzabélhez hasonló grafitdarabkából állította elő a szupervékony anyagot. Ragadós szalagot használtak arra, hogy egyatomnyi réteget nyújtsanak az anyagból. A bizottság külön kiemelte azt a játékosságot, amely a tudósok fizikai problémákhoz való hozzáállását jellemzi. Az 51 éves Geim holland–, míg a 36 éves Novoselov brit–orosz kettős állampolgárságú. Jelenleg mindketten a Manchesteri Egyetemen tevékenykednek, karrierjüket a fizika tudományterületén Oroszországban kezdték. A bejelentés után tegnap Stockholmból telefonon hívták fel Geimet, aki a jelen lévő újságíróknak elmondta, hogy megdöbbentette a hír, de azt tervezi, hogy a beszélgetés után visszatér szokásos keddi tevékenységéhez.
Több egyéb díj mellett André Geim 2000-ben – akkor éppen a Nijmegeni Egyetem munkatársaként – Michael Berryvel (Bristoli Egyetem) együtt elnyerte a Nobel-díj paródiájaként számon tartott Ig Nobel-díjat fizika kategóriában. Az értelmetlen felfedezéseket, használhatatlan találmányokat jutalmazó elismerést egy béka mágneses térben való lebegtetéséért érdemelték ki a tudósok.
Az igazi Nobel-díjat eddig három magyar származású tudós vehette át fizika kategóriában. Lénárd Fülöp 1905-ben, Wigner Jenő 1963-ban, Gábor Dénes pedig 1971-ben kapta meg az érmét és a vele járó pénzjutalmat.