Megszorítják a brit hadsereget

A második világháború óta eltelt évtizedek legradikálisabb nagy-britanniai költségvetési takarékossági csomagját jelentette be tegnap George Osborne pénzügyminiszter. A legkeservesebb intézkedések lényegéről már korábban értesülhetett a közvélemény, és a kormány sosem tagadta, hogy intézkedései fájdalmasak lesznek.

Legelsősorban a katonai költségvetés drákói megszorításai kerültek a nyilvánosság elé. Ezek részleteit már kedden nyilvánosságra hozták, és közzétételüket megelőzték a fegyveres erők vezetőinek hangos panaszai. A közvéleményt általában nem keseríti el a honvédelmi kiadások megnyirbálása, de azért azt sokan furcsállják, hogy Nagy-Britannia olyan új repülőgép-hordozó hajót épít milliárdos nagyságrendű ráfordítással, amely működésének első évtizedében nem fog repülőgépet hordozni, csak helikoptereket, mert a költségvetésből nem futja új, korszerű gépekre. A katonai kiadások racionalizálását egyébként stratégiai indoklással is magyarázzák: az országot nem katonai nagyhatalmak fenyegetik, hanem sokkal inkább terroristák, akik ellen nem lehet csatahajót bevetni, és Nagy-Britanniának aligha kell a belátható jövőben európai vagy amerikai szövetségesei nélkül külső ellenséggel felvenni a harcot. Ennek ellenére sokan felteszik a kérdést, hogy miért kell a legcsekélyebb megszorítás nélkül folytatni külföldi országok segélyezését, amikor az Egyesült Királyság egyre kevésbé képes megvédeni magát.
Amikor tegnap George Osborne pénzügyminiszter kifejtette a takarékossági program részleteit, a kibontakozó kép elég siralmas volt. A konzervatív–liberális demokrata kormánykoalíció mélységesen eladósodott gazdaságot örökölt elődjétől – ezt a Munkáspárt sem tagadja. A különbség csak az, hogy az ellenzék lassabban, fokozatosan akart takarékoskodni, míg a kormány azt mondja, hogy így egy-két nemzedéket kényszerít törlesztésre. Csakhogy a gyors visszafizetés évi hétmilliárd fontot farag le a szociális juttatásokból, és a kormány saját számításai szerint ez közel félmillió közalkalmazott állásába kerül. Amint gazdasági szakértők rámutatnak, egyáltalán nem biztos, hogy a munkanélkülivé vált közalkalmazottakat a magánszektor fel tudja venni. Ezt az is kétségessé teszi, hogy hat évvel előre hozták a nyugdíjkorhatár felemelését 66 évre. Közben csökkentik az önkormányzatok támogatását, és kevesebbet fognak költeni szociálislakás-építésre is.