– Halott a multikulti eszméje – hangoztatta Horst Seehofer, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is. A bajor tartományi miniszterelnök szerint Németország nem lehet a világ szociális menedéke. Ezzel gyakorlatilag a legfelső szinten is pontot tettek a szociáldemokrata Thilo Sarrazin mozlim bevándorlókat élesen bíráló kijelentései miatti országos vitára.
*
A Sarrazin mozlim kisebbséget kritizáló könyve után kipattant társadalmi vita két síkra terelte az integráció kérdését. Egyik oldalon a már itt élő mozlimok nyelvtudásának és beilleszkedési hajlamának problematikájára, másrészt pedig a jövőbeli bevándorlás feltételeire, esetleges korlátaira.
Az égető kérdések tényét alátámasztandó a CDU utánpótlás-szervezetének tagjai tapsviharral nyugtázták Horst Seehofer hétvégi megállapítását, hogy Németország a keresztényi értékekhez igazodik, amelyek egyben megszabják a mindennapi életet is. A CSU-elnök szerint nyelvtudás nélkül nem valósítható meg az integráció, és a gyerekek némettudását már az iskoláztatás előtt ellenőrizni kell. A német belügyminisztérium a tartományi tárcákkal közösen igyekszik kidolgozni azokat a szankciókat, amelyekkel szigorítani lehet az integrációt elutasítók elleni eljárást, a bevándorló kisebbségre kiszabott, kötelező juttatások megtagadását. Az idevágó előírások megkerülésének büntetését a múltban ugyanis nem vették elég szigorúan.
A multikulti társadalom életképességének elutasítása egyben azt is jelenti, kezdenek leszámolni az elmúlt negyven év egyik meghatározó jelenségével. A német gazdasági csoda időszakában ugyanis az NSZK-nak munkaerőre volt szüksége, ezért indult meg a külföldi vendégmunkások bevándorlása. A globális válságot követően azonban érezhető váltás történt a migrációs politikában, és a korábbi mennyiségi bevándorlást a minőségi munkaerő alkalmazása váltotta fel. A német ipari és kereskedelmi kamara például több mint négyszázezer magasan képzett munkavállaló hiányára hívja fel a figyelmet. Amenynyiben a mérnökök, mesteremberek és szakmunkások, természettudósok hiányát nem sikerül orvosolni, úgy a gazdasági fellendülés egy százalékkal csökken, Németország vesztesége pedig évente huszonötmilliárd eurót tehet ki.
A magas szakmai képzettséggel és tudással rendelkező külföldi személyek alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya adminisztratív jellegű, túl sokáig tart ugyanis diplomáik elismerésének a folyamata. A német kormánykoalíció liberálisai ezért olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely hat hónapban maximalizálná a bevándorlást kérelmező személyek szakmai felkészültségét igazoló papírok ellenőrzését és elfogadását. A törvény 2011 tavaszán lépne életbe. Jürgen Trittin, az ellenzéki Zöldek parlamenti frakcióvezetője megbízható perspektívát követel a német állampolgárság gyors megadásának az érdekében, és túl magasnak tartja azt a bérezési kvótát, amely évi hatvanhatezer eurót biztosító munkakört helyez kilátásba a külföldi szakembernek. – Az összeget negyvenezer euróra kellene csökkenteni – hangoztatta Trittin. Guido Westerwelle liberális külügyminiszter nemzeti érdeknek nevezte a külföldi szakemberek bevándorlását, hozzátéve, jogos annak a kérdésnek a tisztázása, hogy kit akarnak befogadni.
Dieter Hundt elkerülhetetlennek tartja a külföldi szakemberek betelepülését, akikre a német gazdasági életnek feltétlenül szüksége lenne. – Könnyíteni kell a jól képzettek bevándorlásának feltételein. A migrációs politikának viszont arra kell irányulnia, hogy elejét vegye a szociális rendszer további terhelésének – véli a német munkaadók szövetségének elnöke.
origo.hu
Szegeden dolgozik a Hollandiából hazatért kardiológus professzor, aki robotsebészettel fejlesztene
