A magánnyugdíj-pénztári tagoknak három-négy százalékos reálhozamról kellett lemondaniuk az elmúlt tíz évben a rendszer második pillére, a magánnyugdíjpénztárak bevezetése miatt – állítja Németh György nyugdíjszakértő. A szakember lapunknak elmondta: 2000 és 2009 között a pénztáraknak körülbelül a pénzromlásnak megfelelő hozamot sikerült produkálniuk, vagyis éppenhogy megőrizték a befizetett összegek reálértékét.
– Ha az emberek állampapírban tartották volna a nyugdíj-megtakarításaikat az ezredforduló óta, ma 3-4 százalékos reálhozammal lennének gazdagabbak – jegyezte meg Németh György. A szakember szerint a második pillér, vagyis a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése hibás döntés volt, a kaszszák ugyanis hozzájárulnak a gazdaság instabilitásához. Az állami nyugdíj megreformálása sokkal célravezetőbb lett volna, mint a ma is érvényben lévő vegyes – állami és magánnyugdíj-pénztári – rendszer bevezetése. További problémát jelent, hogy a kasszák kifejezetten drágán működnek.
A fenti állítás egybecseng Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi kijelentéseivel.
– Ma rosszul, drágán és pazarlóan működik Magyarországon a magánnyugdíj-pénztári rendszer, ráadásul kötelező is – jelentette ki a parlamentben a tárcavezető. – E szektor átlagosan évente 0,73 százalékos reálhozamot ért el a 3000 milliárd forintos kezelt vagyonnal, ami nagyon rossz eredmény – mondta a miniszter.
A kasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség ugyanakkor egész másként értékeli a helyzetet. A szervezet közölte: a kasszák nemcsak megőrizték az elmúlt években az egyéni számlára befizetett megtakarítások reálértékét, hanem többségében az inflációt meghaladó mértékben gyarapították is azt. Épp ezért a szövetség nem érti, miért nevezte ki a kormányfő Selmeczi Gabriellát nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak.
Mint ismeretes, a kormány alapvető változtatásokat tervez. Szijjártó Péter kormányszóvivő nemrégiben közölte: azért van szükség a megbízott kinevezésére, hogy összehangolja azon tevékenységeket, amelyekkel a magyar emberek nyugdíjának biztonságát szavatolják, s elhárítják azon kockázatokat, amelyek a nyugdíjakra és a nyugdíjasokra azért leselkednek, mert a magánnyugdíjpénztárak válságba kerültek. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: mindenki szabadon dönthet majd arról, hogy viszszalép-e az állami rendszerbe, vagy marad a magánnyugdíjpénztárban. Közölte, készül egy javaslat, amelyet Matolcsy György miniszter két héten belül terjeszt a kormány elé. Eszerint a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam el fogja ismerni az érintett befizető veszteségeit.
– Senkit nem érhet kár a jövőben – idézte a távirati iroda Selmeczi Gabriellát.
A miniszterelnöki megbízott azt is elmondta: vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, mekkora a veszteség, illetve mekkora kár érte a magánnyugdíjpénztárakba befizetőket. Emellett fontos feladatának tekinti, hogy folyamatosan konzultáljon a nemzetgazdasági tárca vezetőjével az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést megkönynyítő törvényről.
Korkedvezményért küzd a VDSZ. Tiltakozik a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak elvonása ellen, harcol a szolgálati időhöz kötött nyugdíjazásért – közölte az MTI. Székely Tamás, a VDSZ elnöke tegnap elmondta: a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztése alkotmányellenes, elfogadása esetén azt a VDSZ megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy az év végével megszűnik a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj, ami nagy hátrányt jelent a dolgozók számára. Hangsúlyozta: a folyamatos – megszakítás nélküli – munkarendben dolgozókat olyan egészségügyi hatások érik, amelyek az élettartamot megrövidítik, ezért fontos, hogy részesüljenek valamilyen korkedvezményben, amikor nyugdíjba mennek.
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
